február 2017

DSC_1886 - Copy

Útban vagyok magamnak

Nem tudom, hanyadik hegyet mászom már meg, képzeletbeli szobám képzeletbeli falain, úgy tűnik cipő töri lábam, a semmiben egyensúlyozok, a kötél már a húsomig felszántotta a bőrömet. Lassan felneveltem a fiamat, megfestettem az összes festményemet, leírtam a rám kiszabott mondatokat. Sírtam, vágyakoztam, nevettem, örültem, küszködtem,...

Read More
DSC00080

Körbejárt a gyászév

Anyu halála óta körbejárt az év, a mai nappal most már egy olyan sem lesz az évben, melyet ne ismernék nélküle. Jártam anya nélküli márciusban, augusztusban, karácsonyban..2016.február 17-én  búcsúztunk el  a kórházi ágynál délután. Persze honnan is tudtam volna, hogy az utolsó találkozás  az. Akkor...

Read More
DSC00136

Mutasd meg a bánatod, csodaszép vagy a veszteségedben

Tartsuk együtt, ami fáj! Hadd feleződjön így a kín. A veronai buszbalesetben elhunytak emlékére, a sebesültek és hozzátartozóik felépülésére,  és  saját, kis gyászom okán, itt csendesen. Szabadíts meg, kérlek a ruháimtól, miattuk nem "látlak" téged! Segítségül hívom a madarakat, mint aféle Hamupipőke, hogy szétválogassák a dolgaim. Legyen rend,...

Read More