május 2017

DSC_0977

Május elseji felvonulás

Behunyom a szemem, kinyitom a szemem és téged látlak. Olykor formaként csillansz fel, máskor anélkül. Nem tudok elbújni előled, nincs napernyőm, sem esernyőm, a falakat már rég lebontottam magam körül. Első eszmélésem óta valami szüntelen fájt, s noha szüleim mindent megtettek azért, hogy ne emlékezzek erre...

Read More
DSC_3126 - Copy

Most léptünk le a falvédőről

Két éve karácsonyra kaptam Károlytól ajándékba egy falvédőt, noha csak azt nem tudtam, hol van az  a fal, ahova én ezt feltűzhetem. Hisz az életem nem igen szól másról, mint arról az akkurátus munkáról, mellyel kis kalapácsommal falaim bontogatom le. [caption id="attachment_1910" align="aligncenter" width="450"] mint Berlinben...

Read More
DSC_2496 - Copy

Amit szanszkritul tapasznak mondanak azt magyarul így..

Nem tudom, "hány élet" kell ahhoz, hogy a szanszkrit tapasz szót megértsem? Persze, aggyal felfogom, ismerem a szómagyarázatot, de  vajon a szívemmel is hallom-e? Egész lényem egyetlen pontra való összpontosításáról van szó, mely magában hordozza  a többi sokról való lemondást. Valamiről, ami nem szimpla akaraterő, mert...

Read More
DSC_1886 - Copy

Útban vagyok magamnak

Nem tudom, hanyadik hegyet mászom már meg, képzeletbeli szobám képzeletbeli falain, úgy tűnik cipő töri lábam, a semmiben egyensúlyozok, a kötél már a húsomig felszántotta a bőrömet. Lassan felneveltem a fiamat, megfestettem az összes festményemet, leírtam a rám kiszabott mondatokat. Sírtam, vágyakoztam, nevettem, örültem, küszködtem,...

Read More
DSC00080

Körbejárt a gyászév

Anyu halála óta körbejárt az év, a mai nappal most már egy olyan sem lesz az évben, melyet ne ismernék nélküle. Jártam anya nélküli márciusban, augusztusban, karácsonyban..2016.február 17-én  búcsúztunk el  a kórházi ágynál délután. Persze honnan is tudtam volna, hogy az utolsó találkozás  az. Akkor...

Read More
DSC00136

Mutasd meg a bánatod, csodaszép vagy a veszteségedben

Tartsuk együtt, ami fáj! Hadd feleződjön így a kín. A veronai buszbalesetben elhunytak emlékére, a sebesültek és hozzátartozóik felépülésére,  és  saját, kis gyászom okán, itt csendesen. Szabadíts meg, kérlek a ruháimtól, miattuk nem "látlak" téged! Segítségül hívom a madarakat, mint aféle Hamupipőke, hogy szétválogassák a dolgaim. Legyen rend,...

Read More
DSC_0734 - Copy - Copy

Ugorjon helyettem a Bolond, avagy a negyvenkettedik

A személyiségem szintjén nád vagyok. Stabil gyökerű, vékonyka szál, mely csak az abszolút szélcsendben pihen. A legkisebb szellő megrezdíti már. Nádnak lenni meglehetősen kiszolgáltatott életérzés. Néha irigykedve nézem a hegyeket, a vaskos, stabil karakterrel élőket, kipróbálnék az övékből egy napot. S lehet,  egyből futnék az...

Read More
page

Gyászévről színesen

Nagymamám  egy évig feketében járt, miután nagyapám itthagyta. A gyász egy egész évet tart. (addig biztos, ezt már én teszem hozzá) Szinte nem is emberszabta kijelentések ezek. Útmutatók itt nekünk, hogy ennyi ideig minimum elég nehéz lesz. Számítsunk rá. Közben lesznek ugyan fényes napok.   Én csak belül...

Read More