június 2018

DSC_0820

Archaikus Apolló-torzó – remake

Megfestettem magamnak a férfiideálom, na jó, a szerszáma csak utalás, abból azért nem ez a kisfiús a kedvencem. Rilke is már körültáncolta gyönyörűszép versében. R. M. Rilke: Archaikus Apolló-torzó  Nem ismerhettük hallatlan fejét, melyben szeme almái értek. Ám a csonka test mégis izzik, mint a lámpa, melybe mintegy visszacsavarva ég nézése....

Read More
DSC_0702 (3)-min másolata másolata

Egyetlen szerencsém és a 100 pontos dobás (2.rész)

Egyetlen szerencsém - és nem tudom, mit tettem érte, hogy kiérdemeljem, hány képzeletbeli kört futottam egy képzeletbeli körkörös pályán - hogy jött egy pont, felcsendült egy hang:  Elég, megállj! Úgysem futhatsz utána, csak magadat kergeted, hallgathatod élethossziglan a legszebb szent szövegeket, jegybe kelhetsz Krisztussal, fogadhatsz...

Read More
DSC_0702 (2)-min

Nem létező hurráoptimizmusom és a Szerencsém

És akkor eljön a legnehezebb rész,  meg kell "értsem", mit is festek. Na mert a festés párbeszéd, jajhogyishívjam, mondjuk az éjszakai, tudatalatti és az "isteni" rész között, és én, aki tapasztalom, érzem, hallom, imádom és gyűlölöm ezt a világot, leginkább csak nézem az ő gyönyörűséges...

Read More