Author: Somogyi Réka

DSC02896

Negyedik égi születésnap

Messze vagyok épp a földtől, melyben pihensz, mégsem lehetnék közelebb hozzád. Itt száz ágra süt a nap, az első hetekben szinte fájtak a sugarak. Korai volt nekem, a télimádónak a februári nyár. Aztán döntöttem, megszeretem hát ezt a végtelenné lett, a többi évszak felé elmozdulni...

Read More
81778394_10221284011000068_799279884638617600_o másolata másolata

Piroska 2020

A sűrű erdők legsűrűbbikébe ért, december éji mélysötétbe, az évnek annak a részébe, amiért a január útra kél. Decemberi vég, január minden reményének legszebbike, legtitkosabb szerelmese. Mozdulatainak, egész éves vándorlásának célja. Próbálta átszelni a tájat, de jobbról is és balról is fenyőforma szarvasok ugrottak elé, némelyik...

Read More
79865914_456848061663442_7115074141455122432_n (2)

Advent 2019

Olthatatlan vágy fészkel bennem a tél érintésére. Akarom, hogy fájjon, hogy harapja az arcomat a hideg, s a december végre lehűtse az egész évemet, sőt az egész életen áthatoló, egy irányba tartó sóvárgásom, mely nem csillapodik sem a tavaszban, de még az őszben sem, a...

Read More
77378711_535442930631705_3122136126895161344_n

A három a lehetetlen..

A kettő inog, billeg, felborul, találkozni, kapcsolódni valójában képtelen. Mikor a kettő ölelkezik, nyomják, szúrják egymást, de nem ismernek mást. A kettő alapjain áll a világ, a nő férfi után sóhajt, ami hideg az a meleget vágyja, a nappal az éjszakát, ünő meg a bikáját. A...

Read More
DSC_1030 (2) másolata másolata másolata

Öl vagy ölel?

Akkor még nem tudtam, azzal, hogy ölel meg is ölhet, és amikor megöl majd, akkor ölel át igazán. Egyelőre csak egymásnak-egymásnak feszültünk, nem tudtam, örömömben sírjak vagy félelmemben nevessek-e ezen. Megőrjített már a hónapok óta a tájon szétbomló bizonytalanság, minden porcikámmal vártam a telet, mely végre...

Read More
víz másolata másolata

Dunányi magzatvíz

Mint mikor ujjaimmal tanultam számolni elsős matekórán, most is így adtam össze az éveimet. Hirtelen nem voltam biztos abban, ezerkilencszázhetvennégy és kétezer-tizenkilenc között hanyadik őszöm is ez. Majdnem ötször kellett használnom mind a két kezem, de negyvenhatodiknál eszméltem, és egy picit megálltam. Körülnéztem, mi van itt. Amikor...

Read More
vénusz

Majdnem, mintha, úgy tűnik, lehetne..

Vajon a kékhajú lány átszakítja-e a szalagot vagy a cél előtt egy lépéssel mégis megáll? S mióta tudjuk, hogy Vénusz  csak az ideák világában bír valódi léttel, minden földi szépség csak ennek képmása, vajon évszázadokkal a festmény elkészülte után marad-e a kagylóhéjban vagy kilép Ciprus szigetére,...

Read More
borsó2

Egyszer volt, hol nem van

Talán átaludtam azt a napot, amikor a herceg a fehér lovon megérkezett. Mert biztos eljött, az elején a mesében nekem is megígérték. Én vagyok a hibás, mert jobban szeretek aludni, mint élni. Igy hiába lehelte rám finom csókjait, majd már rázott, hogy ébredjek. Ha el...

Read More
hullámvasút (2)

Hullámvasúton megnyugodni?

Évekkel ezelőtt történt..addigra már az egész testem egyetlen feltörő és alázuhanó hullámvasút lett, reggeltől estig, de még éjjelente sem állt le a száguldás. Semmire sem vágytam annak idején jobban, mint az estékre. Végre vége, eljön értem a sötét, s hacsak egy rövid időre is, de...

Read More