Gondosan felépített film, parádés színészi alakításokkal, pompás forgatókönyvvel. Tényleg a moziszékbe szegez, nem akarom, hogy véget érjen, szeretem nézni a szereplőket, ahogy őszintén kínlódnak. Szeretem ezeket a réseket a személyen, kukába veled három napig tartó boldogság. Itt legalább minden igazi, mert egy ekkora barom az...
Read More
Szerintem ebben a regénykében Krasznahorkai László meglépte azt, amit eddig nem tudott..minden egyes eddigi szót csakis azért írt le, hogy ide elérjen. Mintha visszafelé írt volna, a szövege lebontotta önmagát. Lefejtés. Mint mikor gyapjúgombolyaggá tekerjük vissza a kötött pulóvert. Visszalélegezzük magunkat az anyaméhbe, hátrafelé hatolunk.. A...
Read More
Hát nem egy utazási irodás Izland-ajánlat ez a film, leginkább Szlovákia jut eszembe a látottakról, a 80-es évek szlovákszürkéje, ahol fáj az ébredés minden reggel. Lakótelepi, kockába zárt életfogytiglan. 150 kilós testben takarom ki a napot, szigetre száműzve vetek árnyékot a tájra. Havazik, kilátástalan izlandi tél...
Read More
Az élet közepe, a válság legmélyebbje. Mióta megszületett e pont felé haladt. Szeretett volna már korábban ideérni, minél előbb túllenni rajta, de nem lehetett siettetni, sem lassítani az érkezést. El kellett idáig jutni, a kútnak legmélyére, hol már annyira összeszűkül a tér, hogy esélye se...
Read More
Nagy fityisz ez a film az amerikai szuperprodukcióknak, ahol még a csillagokat is lehozzák a mozivászonra. Ahol egy pillanatot sem hagynak magunkra, hogy legyen időnk elképzelni..A film, noha a festészet utáni nagy kedvencem, valójában bezár. Mennyivel tágasabb a tér, mikor olvasom, elképzelem, annál, ahogy mozivásznonra...
Read More
2 órás zenés-táncos szuperprodukció az Ascher Tamás Háromszéken. A cselekmény leginkább egyszerűke, nem a sztori viszi el a hátán az estet. Szinte mindegy, miről beszélnek, mi miatt sírnak az egyes színészek, mert nem a történet a lényeg, hanem az a forrás, az a központi, még...
Read More
A könyvet olvasó és a kézzel író ember látványa mindig lenyűgöz. Micsoda intim, önmagába visszahúzódó pillanat. Mennyire szeretek a másikban akkor gyönyörködni, ha magával van. Vajon merre járhat, milyen terek, tájak nyílnak meg benne az olvasottaknak köszönhetően? Hajlamos vagyok világokat kivetülve látni az olvasó körül. Sokszor...
Read More
Ahogy az élőkkel is évről évre változnak, érnek, átíródnak a kapcsolódásaim, mint mélyebb tereire érve történetünknek, ugyanúgy van ez a halottaimmal is. Mint egy barátságban, itt is lassan ismerjük ki egymást.. Anyám a legközelebbi halottam. Vele voltam az életben is barátnői közelségben, na jó, azért hadd...
Read More
A Nyitva című film mottója akár Kötter Tamás IKEA, vasárnap című regényének mondata is lehetne: "Állítólag, ha a hormonszintünket nem emelik meg időről időre újabb vágyak, a sejtek egy idő után úgy érzik, hogy már nincs miért küzdeniük". Kedvenc témáim egyike párkapcsolataink válsága és forradalma, és...
Read More
A sárban, a párolgó tetemek vérében is felcsillan a nap. A rohadó hús jó táptalaja az első virágoknak. Ausschwitzba is beköszönt a tavasz. A nap nem törődik a jelenségekkel. Nem is tud rólunk. Csak sugároz. A fény törése okán úgy tűnik, itt világok születnek. És...
Read More