Amikor azon gondolkodtam, mivel is kezdjem Somogyi Réka kiállítási megnyitóját, egyszerre csak a híres pipát ábrázoló Magritte festmény jutott eszembe, amelyen a pipa alatt „ceci n’est pas une pipe”, vagyis „ez nem egy pipa” szöveg olvasható. „Egy képet nem szabad felcserélni a dologgal, amit az...
Read More
November utolsó napja van, ismét egy egész esztendőt kell várnom arra, hogy eljöjjön a tizenegyedik hónapom. A számkivetett, prímszámú novemberem, mellyel egyik utazási iroda sem hirdet nyaralást. A kedvencem, a kicsikém, az édesem. Szeretném minden napját kétszeresére húzni, szeretném, hogy november után még egy november...
Read More
Az ember egyedül önmagával versenyez. Idővel rájön, minden egyéb szereplő a saját nagy meccséhez képest délibáb. Az énnel néz szembe, s teszi fel az egyetlen kérdést, mely itt a végére maradt: Ki vagyok én? S vagy elfordítja (a) tekintetét, mert a kérdését feltevén nem talál...
Read More
Gondosan felépített film, parádés színészi alakításokkal, pompás forgatókönyvvel. Tényleg a moziszékbe szegez, nem akarom, hogy véget érjen, szeretem nézni a szereplőket, ahogy őszintén kínlódnak. Szeretem ezeket a réseket a személyen, kukába veled három napig tartó boldogság. Itt legalább minden igazi, mert egy ekkora barom az...
Read More
Szerintem ebben a regénykében Krasznahorkai László meglépte azt, amit eddig nem tudott..minden egyes eddigi szót csakis azért írt le, hogy ide elérjen. Mintha visszafelé írt volna, a szövege lebontotta önmagát. Lefejtés. Mint mikor gyapjúgombolyaggá tekerjük vissza a kötött pulóvert. Visszalélegezzük magunkat az anyaméhbe, hátrafelé hatolunk.. A...
Read More
Hát nem egy utazási irodás Izland-ajánlat ez a film, leginkább Szlovákia jut eszembe a látottakról, a 80-es évek szlovákszürkéje, ahol fáj az ébredés minden reggel. Lakótelepi, kockába zárt életfogytiglan. 150 kilós testben takarom ki a napot, szigetre száműzve vetek árnyékot a tájra. Havazik, kilátástalan izlandi tél...
Read More
Az élet közepe, a válság legmélyebbje. Mióta megszületett e pont felé haladt. Szeretett volna már korábban ideérni, minél előbb túllenni rajta, de nem lehetett siettetni, sem lassítani az érkezést. El kellett idáig jutni, a kútnak legmélyére, hol már annyira összeszűkül a tér, hogy esélye se...
Read More
Nagy fityisz ez a film az amerikai szuperprodukcióknak, ahol még a csillagokat is lehozzák a mozivászonra. Ahol egy pillanatot sem hagynak magunkra, hogy legyen időnk elképzelni..A film, noha a festészet utáni nagy kedvencem, valójában bezár. Mennyivel tágasabb a tér, mikor olvasom, elképzelem, annál, ahogy mozivásznonra...
Read More
2 órás zenés-táncos szuperprodukció az Ascher Tamás Háromszéken. A cselekmény leginkább egyszerűke, nem a sztori viszi el a hátán az estet. Szinte mindegy, miről beszélnek, mi miatt sírnak az egyes színészek, mert nem a történet a lényeg, hanem az a forrás, az a központi, még...
Read More
A könyvet olvasó és a kézzel író ember látványa mindig lenyűgöz. Micsoda intim, önmagába visszahúzódó pillanat. Mennyire szeretek a másikban akkor gyönyörködni, ha magával van. Vajon merre járhat, milyen terek, tájak nyílnak meg benne az olvasottaknak köszönhetően? Hajlamos vagyok világokat kivetülve látni az olvasó körül. Sokszor...
Read More