Nem jön vissza a visszhang

123925246_10224264418508393_3359403851864254412_n

Nem jön vissza a visszhang

Ketten kellettek hozzám, kettő, mely ugyanabból az alapból vette fel erejét.

DSC02899

Még sosem láttam ilyen élesen, délcegen, kiegyenesedve Apám és Anyám, mint a saját festményemen.  Az élőt és a már eltávozottat. Végre megcáfolhatatlan megtartó erőmmé lettek,  ám ehhez le kellett törölnöm eddig ismert formájukat a tábláról. Teljes alakváltoztatásra volt szükségem. Törtfehér, kecses, sokat tűrő és sokaknak enyhet adó épületté lettek, hogy  belőlük bukkanjak fel én is kettőként, s helyet adhassak a harmadiknak.

123910954_647711172561771_8537226863415292060_n

Akár hívhatom őket a tihanyi apátság  egymást őrző tornyainak is. Anyám és Apám,  megingathatatlan pilléreim, melyek fölé emelkedhetek. Akár hívhatom a harmadikat tihanyi visszhangnak. Akár.. És ebben a ketté tört formámban egyszerre jelenhetek meg éjszakai égként, de az autók elé ugró szarvasokként  is, de lehetek nap és hold is, egyszerre déli tizenkét óra és éjfél is.

124027540_4712613622093475_5124860862072549068_n

Ám nem tudok  magammal találkozni, ha nincs ez a harmadik, ez a semmiből a semmi felé tartó hang, mely eddig a tihanyi domb és az apátság fala között cikázott fel és alá szüntelen.
Hála Anyámnak és Apámnak megtoldhattam magammal a kupolákat. Maga fölé emelkedhetett az apátság, és most már ha elkiáltom bánatom és örömöm a dombról, bizony nem csapódik a falnak a visszhangom, hanem szárnyalhat tovább, hisz rajtam  könnyen hatol át. Kiszabadulhat vagy inkább egyszerűen csak nem kell többé visszajönnie már.

123925246_10224264418508393_3359403851864254412_n

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.