Bárcsak zebra lennék..

DSC_3103

Bárcsak zebra lennék..

 

Időtlen idők óta ez az őrületes hajsza. A fekete a fehéret vágyja, a fehér meg a feketét. Megpihenni egymásban éppen csak egy pillanatig tudnak. Bárcsak zebra lennék, vágyakoztam sokáig. Így egyszerre fehér is meg fekete. Pontot téve ezzel szűnni nem akaró sóvárgásom végére.

DSC_3103 - Copy (2) - Copy

 

Gyakran rajzoló kézzel álmodok, mely önmagát rajzoló éneim rajzolja.

A testet sosem látom, csak a mozgó kézfejet, mely – míg alszom – azon fáradozik, hogy reggelre készre alkossa a világom. S ébredésemmel feltűnhessenek ismét vágyakozásom tárgyai. A zebracsíkos ruhám, amelyből egyből hármat kértem. Ráadásul magamból sem volt elég egy. Negyvennégy nyaram ment el a tökéletesítéssel. Ha nem voltam elégedett, újra nekifogtam. Ha nem ragyogott eléggé a feketeségem, megvártam a holdfogyatkozást, és annak egével  festettem át magam. A fehérért meg Grönlandra utaztam.

Mégis mindennap át kellett élnem, elvétettem a találkozást. Mert akire annyira vágytam, az folyton, mint falba belém ütközött.

 

DSC_3103 - Copy (2)

 

 

Talán még nem túl késő, hogy felfogjam, a találkozás, melyre már mióta vágyok, megtörtént már jó ideje anélkül, hogy ebből bármit is észrevettem volna.

Életem legfontosabb randevúja ez, melyre ha elmegyek, mindent elrontok.

 

DSC_3103 - Copy (3)

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.