A 2020. esztendő nem hozott számomra igazán újat, sőt most lett először igazán ismerős a táj, s a világ ebben az évben zárkózott fel hozzám teljesen. Eddig is a négy fal közé zárva, önmagam történeteiben léteztem, s pontosan tudtam, hogy ami kint megjelenik az a...
Read More
Hónapok óta közeledett felém, különös idők voltak, a világ addig sosem látott díszleteket épített fel találkozásunk ürügyén. Bezárt, kizárt, eltorlaszolt, elsötétített, mély verembe vezetett, elszakított. De a külső nehezítések ellenére minden nappal fokozottabban éreztem egyre erősödő jelenlétét. Nem volt kellemes, piszkált, szurkált, aztán napokra elbújt,...
Read More
Miután elérte az élet közepi nagy ígéretet, felért a csúcsra, ami valójában a történet legmélyebb gödre, a legtávolabbi pont születéstől és haláltól, akkor vette kezdetét az, amit addig el sem tudott képzelni, a visszabábozódás mozdulata. A lepke átélhette lényének teljes pompáját, szárnyai nem bírtak el több...
Read More
Addigra már annyit rettegtem az elképzelt farkastól, s a legkülönfélébb módokon festettem fel magam elé, milyen lehet, hogy egyszer csak meguntam a félelmeim, és az egyik éjjel elibe mentem, de most nem az erdőn át, most máshol kerestem. Addigra már csak mentem-mentem és folyton a...
Read More
Ketten kellettek hozzám, kettő, mely ugyanabból az alapból vette fel erejét. Még sosem láttam ilyen élesen, délcegen, kiegyenesedve Apám és Anyám, mint a festményemen. Az élőt és a már eltávozottat. Végre megcáfolhatatlan megtartó erőmmé lettek, ám ehhez le kellett törölnöm eddig ismert formájukat a tábláról. Teljes...
Read More
Egy ideje terveket festek, hőn áhított célokat, melyek megvalósításához lehet, szűkek életünk keretei. Egyre inkább azt érzem, vagy még évszázadok választanak el attól, hogy szabad kapcsolódásokban éljünk, vagy a személy mindig is a megvalósítás útjába fog állni, s csak egy eszményt próbálok az életbe lehúzni,...
Read More
Két út vezet a szerelembe, mely a szabadság maga, súgja nekünk Petőfi lassan két évszázada. Az egyik az azonnali halál, mely Iluska története, a másik pedig a János vitézzé nőtt Kukorica Jancsié, aki nem kímélve magát, góliátokat is megvető bátorsággal vágva át magát sorsa legsötétebb...
Read More
Két esküvő után felvázoltam a harmadik házasságom terveit. Az elsőt még szinte kislányként kötöttem, melyhez azóta is hű vagyok, a férfi időt nem ismerő arcának mondtam ki, hogy igen. A második egy ritka édes fiúcska volt, aki azt kérte, gyere hozzám feleségül, melyre azt válaszoltam,...
Read More
E legutóbbi szakasznál nagyon elfáradtam és el is bizonytalanodtam. Kétségekkel telve vonszoltam magam a tájon át. Hajnalban előbb ébredt bennem a szorongás, mint én, és két kézzel rángatott vissza a világba a pár órás álmom után. Olykor hosszú perceken át egy helyben álltam az utca közepén...
Read More
Úgy alakult, hogy idén már februárban kezdődött a nyaram, pont nekem, aki a legjobban a nyár elől, a reggeltől estig tartó fénytől menekülök. A tavaszi hónapok júniusi napforduló felé tartó sietségétől év eleje óta rettegek. Hisz kifordul ilyentájt magából a világ, a felszín ünnepe ez,...
Read More