Ezen a képen a harmadik házasságom terveit vázolom fel. Az elsőt még szinte kislányként kötöttem, melyhez azóta is hű vagyok, a férfi időt nem ismerő arcának mondtam ki, hogy igen. A második egy ritka édes fiúcska volt, aki azt kérte, gyere hozzám feleségül, melyre azt...
Read More
Ennél a legutóbbi szakasznál nagyon elfáradtam és el is bizonytalanodtam. Kétségekkel terhesen hónapok óta vonszoltam már magam a tájon át. Hajnalban előbb ébredt fel bennem a szorongás, mint én, és két kézzel rángatott vissza a világba a pár órás, kimerítő álmom után. Előfordult, hogy hosszú perceken...
Read More
Az idén úgy alakult, hogy februárban kezdődött a nyaram, pont nekem, aki a legjobban a nyár elől, a reggeltől estig tartó fénytől menekülök. A tavaszi hónapok júniusi napéjegyenlőség felé tartó sietségétől év eleje óta rettegek. Hisz kifordul ilyentájt magából a világ, a felszín ünnepe ez,...
Read More
(előhang: Mintha az utolsó nagy felvonásra készültek volna annyi elrontott történet után. Úgy hitték, ismerik már a férfi-női együttlét összes csapdáját és nem mertek addig elindulni, amíg előre át nem beszélték, melyik szakaszon kell majd vigyázni nagyon. Tudták, az élet úgyis közéjük fog állni, vágyat...
Read More
Duchamp ismerete nélkül a ma alkotó ember nem érti, a művészettörténet hol tart, a folyónak melyik részébe zuhant épp. Hisz létezik a művészet Duchamp előtt és utána, ő volt az, aki a művészetből, az érzékek okozta örömből filozófiai bravúrt csinált, míg előtte elég volt a...
Read More
Messze vagyok épp a földtől, melyben pihensz, mégsem lehetnék közelebb hozzád. Itt száz ágra süt a nap, az első hetekben szinte fájtak a sugarak. Korai volt nekem, a télimádónak a februári nyár. Aztán döntöttem, megszeretem hát ezt a végtelenné lett, a többi évszak felé elmozdulni...
Read More
A sűrű erdők legsűrűbbikébe ért, december éji mélysötétbe, az évnek annak a részébe, amiért a január útra kél. Decemberi vég, január minden reményének legszebbike, legtitkosabb szerelmese. Mozdulatainak, egész éves vándorlásának célja. Próbálta átszelni a tájat, de jobbról is és balról is fenyőforma szarvasok ugrottak elé, némelyik...
Read More
Olthatatlan vágy fészkel bennem a tél érintésére. Akarom, hogy fájjon, hogy harapja az arcomat a hideg, s a december végre lehűtse az egész évemet, sőt az egész életen áthatoló, egy irányba tartó sóvárgásom, mely nem csillapodik sem a tavaszban, de még az őszben sem, a...
Read More
A kettő inog, billeg, felborul, találkozni, kapcsolódni valójában képtelen. Mikor a kettő ölelkezik, nyomják, szúrják egymást, de nem ismernek mást. A kettő alapjain áll a világ, a nő férfi után sóhajt, ami hideg az a meleget vágyja, a nappal az éjszakát, ünő meg a bikáját. A...
Read More
Hogy kerültél október a decemberbe, nem lehet, hogy eltévedtél kicsit? Nem esik most jól a meleged, meg kéne már pihenni kicsit, de ebben a száz ágra sütő napfényben és tizenöt fokban nem annyira lehet. Megint hajnalban ébredek, pumaként surranok le a konyhába, hogy ne keltsem...
Read More