Gondolom, mindenki őriz magában képeket arról a tájról, amelybe belesimulna. Ahol lenne fű, fa, virág, kisgyerek, cica vagy tavaszi szellő. Egy hely, ahová valójában nem szabadna elutaznia, mert képzelete gyönyörűségét sosem fogja felülmúlni az, ami aztán ebből megjelenik. Nálam e táj kék és sárga, annak minden...
Read More
...tűz tűz, tűz tűz...jaj de messze a kanális. Emlékszel, Anya, amikor az autóban állandóan ezt a nótát énekeltük kiskoromban?! Ráadásul kánonban. Talán anyám már látta, mi a "baj"velem. Szerencsés élet az, melyben égnek a házak, sőt ahol már az egész város lángokban áll. Tűznyelvek festik lilává kék eget,...
Read More
Aznap új útvonalon mentem hozzá. El is tévedtem, a kék buszt trolinak néztem, ott mentem fel a lépcsőn, ahol le kellett volna jönnöm. Jóleső tévelygés volt, igényeltem, maradt még egy kis időm egyedül. Örülni. Vágyni rá és elképzelni, lehetőségként, szándékként lenni vele együtt, amit aztán...
Read More
E kép esetében most előbb volt készen a szöveg, mint a festmény. A szavakat már jó előttem összegyűjtötte hozzá Hamvas Béla a Héloïse és Abelárd c. esszéjében, melyet az elmúlt időszakban örömömet emelendő, a ragyogás előtt ablakaimat még jobban kitárandó, többször is elolvastam, meghallgattam, és...
Read More
Sejthető volt már egy ideje, hogy a nagymacskák nem dorombolni jöttek, és, hogy ugyannyira velem vannak, mint amennyire ellenem. Innen persze úgy tűnt, mikor vicsorognak az ellenségeim, és békés, déli álmukkor meg értem vannak. Ám pontosan fordítva volt. Meghosszabbított részeim ők, tüzes társaim, kik egyből...
Read More
Így a nyári napforduló felé közeledve gyakran felébredek hajnalban, előbb vagyok fent, minthogy a madarak rázendítenének. Először csak egy bátortalan csipogás, s mire harmadszorra kinyitja kicsi torkát már az egész tájat bezengi. Sorra jönnek a többiek, égtelen hangorgia veszi kezdetét, kizárt, hogy visszaaludjak. Tiszta ragyogás...
Read More
Behunyom a szemem, kinyitom a szemem és téged látlak. Olykor formaként csillansz fel, máskor anélkül. Nem tudok elbújni előled, nincs napernyőm, sem esernyőm, a falakat már rég lebontottam magam körül. Első eszmélésem óta valami szüntelen fájt, s noha szüleim mindent megtettek azért, hogy ne emlékezzek erre...
Read More
Két éve karácsonyra kaptam Károlytól ajándékba egy falvédőt, noha csak azt nem tudtam, hol van az a fal, ahova én ezt feltűzhetem. Hisz az életem nem igen szól másról, mint arról az akkurátus munkáról, mellyel kis kalapácsommal falaim bontogatom le. [caption id="attachment_1910" align="aligncenter" width="450"] mint Berlinben...
Read More
Nem tudom, "hány élet" kell ahhoz, hogy a szanszkrit tapasz szót megértsem? Persze, aggyal felfogom, ismerem a szómagyarázatot, de vajon a szívemmel is hallom-e? Egész lényem egyetlen pontra való összpontosításáról van szó, mely magában hordozza a többi sokról való lemondást. Valamiről, ami nem szimpla akaraterő, mert...
Read More