Etyek és Máramarossziget testvértelepüléssé válása a magyar-román kulturális kapcsolatok újabb izgalmas fejezetét nyitja meg. E két település összefonódása nemcsak a helyi közösségek közötti szorosabb együttműködést jelenti, hanem a két ország kulturális
Tessely Zoltán, a kiállítás fővédnöke és az Etyeket is magában foglaló térség országgyűlési képviselője méltatta a művészt. Beszédéből világosan kirajzolódott, mi az, ami összeköti az etyekieket és a máramarosszigetieket: a közös értékek és a belső lényeg, amely összefonja a két közösség sorsát.
A máramarosi fafaragás ősi szimbólumai – a nap, az életfa, a madár és a kereszt – a művész keze alatt emberi történetekké és hitvallásokká formálódnak. Számára a fa nem csupán nyersanyag, hanem az emlékezet és a lélek imája.
- kifejtette, és hozzátette, hogy a fa, valamint az általa megtestesített "lenyűgöző természeti környezet" az a tényező, ami igazolja, miért éppen a Magyar Természettudományi Múzeumban található a kiállítás legideálisabb helyszíne.
"Ion Bledea alkotásai nemcsak fából születtek, hanem időből, hitből és lélekből. Így ez a kiállítás kitűnő alkalom arra is, hogy kulturális párbeszédet folytassunk, hogy az idelátogatók ne csak a művész csodálatos világába pillantsanak be, hanem a magyar-román kulturális kapcsolatok és a közös örökség fontosságát is megérezzék"
- folytatta.
Tessely Zoltán elmondta, hogy Ion Bledea több mint öt évtizede "faragja a fát". A szülőföld, annak szellemisége és a máramarosi hagyomány egyaránt meghatározza a művészetét.
A 2303 méteres máramarosi Nagy-Pietrosz-csúcs, amely egykor Magyarország legmagasabb csúcsainak egyike volt, kapcsán úgy fogalmazott, hogy ezen a helyen…
"Az emberi lény és a művész egyaránt közelebb áll a Teremtőhöz."
Az országgyűlési képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy a Kárpát-medence e szeglete nemcsak a természeti adottságai, de etnikai szempontból is sokszínű, a múltban, illetve a jelenben is sok nemzetiség formálta a megye és a város történelmét: zsidók, németek, románok, magyarok, ukránok, ruszinok.
Beszédében kiemelte, hogy e táj - az Erdős-Kárpátok, a Máramarosi- és Radnai-havasok, valamint a környező települések, amelyek egy része napjainkban Romániához, más része pedig Ukrajnához tartozik - valaha nem csupán a történelmi Magyarország, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági kincsesbányája volt. "Nemesérce, a sótermelése és mezőgazdasági termelése révén, a polgári élet színvonalát is tükrözte" - emelte ki az országgyűlési képviselő.
Az esemény keretein belül Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója, köszöntő beszédében a Vasárnap.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta Máramarossziget sokszínű, multikulturális jellegét.
Ez a város a történelmi Magyarország egyik legnagyobb zsidó közösségével büszkélkedhetett.
„Ebben a városban látta meg a napvilágot Elie Wiesel, aki később a Nobel-díj tulajdonosává vált, mint író” - tette hozzá.
"A lakosság egy jelentős része, több mint felének zsidó származása volt. Ennek fő oka a kereskedelmi útvonalak jelenléte volt, amelyek átszelték a területet. A keletről érkező sót itt lehetett hajóval a Tiszára rakni, majd onnan tovább szállítani. Emellett az arany- és fakereskedelem is kiemelkedő szerepet játszott a helyi gazdaságban" - mondta, és hozzátette, hogy ezek a tényezők jelentős hatással voltak a közösség fejlődésére.
"A sok nemzetiség jelenléte azt eredményezte, hogy itt már nagyon korán kialakult az, hogy együtt kell élnie a románoknak, magyaroknak, meg mindenki másnak is"
„Ez a helyzet a mai napig is jellemző” - emelte ki. Hozzátette: „Jelenleg mindössze hét százaléknyi magyar él a városban, ami meglehetősen alacsony arány, mégis a román polgármester vállalta, hogy az összes utcanevet magyar nyelven is feltünteti, noha a jogszabály csak 20 százalék feletti lakossági arány esetén írja ezt elő” - példázta Kovács Péter Vasile Moldovan barátságos politikáját a magyar közösséggel kapcsolatban. Érdemes megemlíteni, hogy a város alpolgármestere, Orosz Krisztofer Levente is magyar származású, amit később a polgármester is megerősített.
Kovács Péter kitért arra is, hogy azért is szervezték ezt a kiállítást, mert Máramaros megye, illetve Máramarossziget Magyarországról Erdélybe utazva jellemzően "kiesik, csak az megy el oda, akinek ott van dolga. Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyföld felé nem esik útba. Emiatt a magyarországi magyarok kevésbé ismerik, holott fantasztikus az egész megye" - fogalmazott.
Elmondta, hogy kevesen ismerik ezt a történetet: 1948-ban Magyarország ezen a vidéken tervezett téli olimpiát rendezni. A helyszínek, ahol a versenyeket lebonyolították volna, ma is léteznek, őrzik a múlt emlékét. A második világháború következtében azonban a terület újra elcsatolásra került, és így az itt tervezett olimpiai esemény végül meghiúsult. Ráadásul a román kormány más helyszíneken sem mutatott érdeklődést a rendezés iránt.
Kovács Péter különösen hangsúlyozta a Radnai-havasok lenyűgöző szépségét, valamint a híres szaploncai vidám temető különleges vonzerejét. Hozzátette, hogy Máramaros megyébe érdemes ellátogatni a számtalan kirándulóhely miatt, különösen a téli sportok kedvelői számára, hiszen a környék tele van kiváló sípályákkal és csodás téli tájakkal.
Etyek és Máramarossziget polgármesterével is a kiállítás-megnyitó után beszélgettünk. Zólyomi Tamás beavatott minket és Olvasóinkat abba, hogy szívesen hódol a vadászatnak. Ennek is van szerepe a két település együttműködését megelőző történésekben.
"Etyek közigazgatási határába benyúlik a régi József főhercegi birtok. József főherceg is vadászember volt, Máramaros megyében vadászterületet bérelt Gyertyánliget térségében. Vadászkönyveket is írt" - mondta.
Zólyomi Tamás gyermekként számos alkalommal merült el a könyvek világában, és felnőttként is újra felfedezte őket. Amikor pedig lehetősége nyílt rá, egy szívmelengető húsvéti ünneplés után családjával együtt ellátogatott Máramaros megyébe, különösen Máramarosszigetre, ahol új élményekkel gazdagodott.
Amikor polgármesteri székbe ültem, a képviselő-testülettel közösen úgy határoztunk, hogy felfedezzük a testvértelepülések lehetőségét minden elszakított részünkben. A nagyobb települések esetében akár több partnerséget is kialakítunk. Így esett a választásunk Máramarosszigetre. Bízunk benne, hogy a Fogarasi-havasok lábánál Felsőárpással, Szerbia Al-Duna vidékén Galambóccal, a Fertő tó partján Nyulas községgel, a Felvidéken Kistapolcsánnyal, amely szintén József főherceg birtokához tartozott, továbbá a lélegzetelállító Magas-Tátrában található Javorinával, valamint a kárpátaljai Gyertyánligettel is hasonlóan gyümölcsöző együttműködéseket alakíthatunk ki.
- felsorolta, majd megemlítette, hogy a kapcsolatot minden egyes településsel már létrehozták és folyamatosan ápolják.
Ahogyan az előző évek során Máramarosszigettel és az ott lakókkal is szoros barátságot kötöttek, úgy az etyeki polgárok is felfedezték ezt a különleges helyet. "Kirándulni is eljutottak oda, és egy igazán szép eseményt sikerült megvalósítanunk: Máramarosszigeten és környékén több ezer ember él szétszórtan, nemrégiben pedig megrendeztük a Szórványos Fesztivált Máramaros megyében" - fejtette ki.
Vasile Moldovan, Máramarossziget polgármestere a Vasárnap.hu-nak felelevenítette, hogy 2022-ben találkozott először Zólyomi Tamással egy náluk megrendezett hagyományőrző rendezvényen. Már akkor megegyeztek abban, hogy idővel megkötik a testvértelepülési megállapodást. A rákövetkező évben máramarosszigeti tanácsosokkal látogatóba jött Etyekre. A polgármester kiemelte, hogy Máramarosszigetnek Etyek az első magyarországi testvértelepülése.
Emellett kiemelte, hogy a városban jelentős magyar nyelvű közösség található, ami hozzájárult ahhoz, hogy létrejöjjön a testvértelepülési megállapodás.
A kérdésünkre válaszolva elárulta, hogy a jövőbeli terveik között szerepel, hogy Etyek fiataljait Máramarosszigeten táboroztassák. Emellett megemlítette, hogy a pénteki aláírás valószínűleg kedvezően fogja befolyásolni a gazdasági együttműködést is.
"Máramarossziget szívében található egy különleges hordógyár, emellett számos bútorgyár és fafeldolgozó is működik a környéken. A hagyományőrző kézművesek számos színes alkotással gazdagítják közösségünket. Ők lehetőséget kapnak arra, hogy találkozhassanak az etyeki mesterekkel és üzletemberekkel, így még inkább szélesíthetik látókörüket."
Megkérdeztük a román polgármestert is, hiszen Máramarossziget határvárosként közvetlen közelében helyezkedik el Ukrajnának. Arról érdeklődtünk, hogy mekkora nyomás nehezedik rájuk az orosz-ukrán háború következtében. A polgármester elmondta, hogy a konfliktus kezdetén több ezer menekült érkezett hozzájuk Kárpátaljáról, köztük magyarok és ukránok is. Jelenleg a menekültek száma csökkent, de - ahogy fogalmazott - körülbelül kétezer ukrán dolgozik a város különböző területein, például a vendéglátásban, az építőiparban és a gyárakban.
"Van egy ukrán nyelvű iskolánk is, ami nagyon sokat segített az ukrajnai gyerekek beilleszkedésében" - mondta. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy magyar nyelvű líceumuk is van, sőt a bölcsődétől kezdve járhatnak magyar nyelvű intézménybe a helyi magyar gyerekek.
A kiállítás megnyitóján Ion Bledea érzelmekkel teli szavakkal osztotta meg örömét, hogy művei végre Budapestre is elérkeztek. A tárlat, amely november 30-ig látogatható, különleges pillanatokat kínál a látogatóknak, hiszen a művész már Európa számos országában, valamint Észak-Afrika és Dél-Amerika különböző tájain is bemutatkozott. Bledea szívből jövő meghatódottsága jól érzékelteti, hogy mennyire fontos számára, hogy a főváros közönsége is megismerheti alkotásait.
Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum vezetője kiemelte, hogy minden kiállítás megnyitója igazi ünnepi esemény, amely a tudomány és a kultúra találkozását jelenti. Hozzátette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök gondolatait idézve hangsúlyozta: „Ezek az alkalmak nem csupán a múlt értékeinek megőrzéséről szólnak, hanem a jövő lehetőségeit is megnyitják számunkra.”
"csak az országoknak vannak határai, de a nemzeteknek, a kultúrának nincsenek".
"Elengedhetetlen, hogy a Kárpát-medence népei felismerjék közös kihívásaikat, és ezen alapelvek mentén, együttműködve a kulturális színtéren, aktívan kezdeményezzék a kommunikációt egymás között. Ehhez hasonló kiállítások kiváló lehetőséget kínálnak erre." - fogalmazott.
Șopandă Gabriel Románia magyarországi nagykövetét képviselve Mioara-Florina Pitut nagyköveti tanácsos is arról beszélt, hogy
"Ma egy különleges esemény részesei vagyunk, amely összehozza két közösségünket, lehetőséget teremtve az egymás mélyebb megismerésére. Célunk, hogy polgáraink javára olyan programokat szervezzünk, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem hidakat is építenek köztünk. Ezek a hidak közös értékekre és érdekekre épülnek, legyen szó kultúráról, turizmusról, közösségfejlesztésről vagy az oktatásról."
Máramarossziget városának alpolgármestere magyar származású.
Nacsa Lőrinc: A nagybányai és máramarosi magyarság a jövő alapjait fekteti le A nagybányai és máramarosi közösség nem csupán a múlt értékeire épít, hanem bátran tekint a jövő felé. E két régió magyarsága elkötelezett abban, hogy fenntartja hagyományait, miközben innovatív megoldásokkal és kreatív elképzelésekkel gazdagítja saját identitását. A helyi közösségek összefogása és az együttműködés ereje lehetőséget teremt a fejlődésre, amely nemcsak a jelen, hanem a jövő generációk számára is biztosítja a kultúra és a nyelv megőrzését. Nacsa Lőrinc hangsúlyozza, hogy a helyi értékek megőrzése és a modern kihívásokra való reagálás egyaránt elengedhetetlen a közösség sikeres jövőjéhez.
Etyek polgármestere osztotta meg véleményét a Tisza "etyeki beszédéről", és elmondta, milyen hatással van ez a helyi közösségre. A polgármester kiemelte, hogy a Tisza szavai tükrözik a település értékeit és hagyományait, valamint a jövőbeli célokat, amelyekért a falu dolgozik. Szerinte ez a beszéd erősíti a helyi identitást, és inspirációt nyújt a lakosok számára a közös jövő építéséhez.
