Három az egyben

DSC00476

Három az egyben

Noha egyként léptem a járdaszigetről a zebrára le, mégis úgy tűnt, hárman vagyunk, én a fonó, aki megtekeri halandó életem fonalát, én a sorsjuttató, aki kiméri meddig tartson maradásom, s én a kérlelhetetlen, aki gyűlölt ollójával e fonalat aztán elvágja.

 

DSC00479

Ahogy sétáltam ott a sötét estében, mind fájdalmasabb volt e három részre szakadásom. Untam ezt a kezdet nélküli munkát, hogy fonok, tekerek, elvágok.

DSC00473

 

Úgyhogy akkor döntöttem el, kiveszek egy szabadnapot, hadd pihenjünk, se fonás, se tekerés, se vagdosás. A rokkát, az orsót, az ollót jól eldugtam gyorsan. Egy ideig még kerestük a helyüket, olló nélkül vagdostunk, orsó nélkül fontunk, de aztán szép lassan mindenki leállt.

 

DSC00477

És azt az örömöt, felszabadultságot, azt a könnyed egymás felé vonzódást, azt a falak nélküli másikra találást. Csak egyetlen nap kellett,  hogy ami részeikre tört, az újra egy lett. Sőt és még egy se.

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.