Sommarsolståndet

kicsi

Sommarsolståndet

Miközben önmaga felett pár méterre lebegett, a teste a szálló halljának padlóján feküdt. A feje alá párnát tettek, hogy könnyebben tudják édes vízzel itatni. Abban reménykedtek, ha megemelik a cukorszintjét, gyorsabban magához tér. Akkor történt meg először vele, hogy azon a meghatározhatatlan ponton kívül, melyhez a szíve bejárat csupán, minden elvesztette valódi jellegét. Képlékeny, illékony lett a világ, mely jelenségeivel együtt onnantól, mint diafilm pergett rajta tovább.

kicsi (2)

Történetei, színei szép lassan távolodtak tőle, és csendben, egymás mögött szép sorban, talán valamily közös akaratot követve, elindultak észak felé. Az ital gyorsan meghozta hatását, a tárgyak ismét éles kontúrt kaptak és lassacskán kezdett visszatérni a korábban érzékelt világba, onnantól egyre csak vágyakozva nézett egyre távolodó történetei felé. Nagyon tetszett neki ez az irány, el is döntötte, megpróbál utánuk eredni, hisz már egész kislánykora óta abban reménykedett, hogy a végpontot, ahol egy képzeletbeli korlátba kapaszkodva a semmibe nézhet bele, ott lelheti meg.

kicsi (3)

December 21-e után rendszeresen egyre erőteljesebben kúszott a bőre alá a félelem, mintha minden évben újra kellett volna élnie születését, és hiába tekerte a szilvesztert, majd a díszeitől megfosztott téli hónapokat, mint annak idején a köldökzsinórt a nyaka köré, a tavasz érkezése határozott mozdulattal rántotta ki sötétségéből.

Márciusban, amikor a világ egyre nagyobb lelkesedéssel ünnepelte az élet röpke diadalát, és hitette el ismét, hogy sikerült legyőznie az elmúlást, benne csak a bánat hatalmasodott, mert tudta, e hiedelemmel  ismét becsapták.

Áprilisban aztán egy kis időre feladta ellenkezését és megadta magát, igyekezett nem ünneprontó lenni és együtt örült az évvel. Megpróbálta eltanulni annak tánclépéseit, de ügyetlen volt, a lábai folyton összeakadtak. Május végére telítődött napfénnyel, annyira elfáradt a melegtől, hogy  csendes apátiába zuhant.

De miként a világba a tavasz, június közepén hozzá is megérkezett a remény. De míg a világ a nyári napfordulóra az év csúcspontjaként tekintett, addig számára ez volt annak legmagányosabb pontja, ám elmúltával végre elindult az év legmélyebb, legsötétebb éjszakája felé.

A decemberi sötétség csak egy burok, mely a szemünk számára kibírhatatlan fényességet rejt magában. E pompa, északon, bolygónk legártatlanabb pontján érkezik a földre. Titkon mindig is sejtette ezt és emiatt döntötte el már kislányként, hogy legalább egy skandináv nyelven meg kell tanulnia, hátha ez a sötétségnek álcázott decemberi fény svédül szólítja meg a földet. Úgy akart ott lenni a találkozásnál, hogy megértse párbeszédüket.

53eb27e0792251d7e51ddb5aa8dd3851-eszaki-felgomb-es-eszaki-sark-terkep-1906-4-eredeti-atlasz-eszak-planiglobus-felteke

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.