Ketten kellettek hozzám, kettő, mely ugyanabból az alapból vette fel erejét. Még sosem láttam ilyen élesen, délcegen, kiegyenesedve Apám és Anyám, mint a saját festményemen. Az élőt és a már eltávozottat. Végre megcáfolhatatlan megtartó erőmmé lettek, ám ehhez le kellett törölnöm eddig ismert formájukat a tábláról....
Read More
Édes Balaton, mindig is láttam rajtad, mennyire szomorú vagy. Hiába ültem le sima tükrű partodra, nem hittem a nyugalmadnak. Dühödnek, sötétzölddé vált tomboló viharaidnak annál inkább. Mintha a könnycseppek tava lennél, a fel nem oldott bánat nagy vize. [caption id="attachment_2206" align="aligncenter" width="600"] készül a Tihany[/caption] Hallottam egyetlen...
Read More