80 ezer éves neandervölgyi lábnyomokat fedeztek fel a portugál Monte Clérigo partvidékén, ami lenyűgöző betekintést nyújt őseink életébe. Ezek a régészeti leletek nemcsak a múlt titkait tárják fel, hanem egyben bizonyítják, hogy a neandervölgyiek milyen s

Atapuerca rejtélye: 850 000 évvel ezelőtt archaikus emberek egy kisgyermeket fogyasztottak el.

2020 márciusában, nem sokkal a koronavírus-járvány miatti első zárlat előtt Carlos Neto de Carvalho geológus és felesége, Yilu Zhang geográfus a dél-portugáliai Monte Clérigo strandján sétáltak. Egy régi, beomlott sziklán átmászva különös, sorban haladó lenyomatokat vettek észre a homokkő felszínén.

"Egy ragyogó napsütéses reggelen zajlott le az esemény, a legkedvezőbb fényviszonyok között" - mesélte Neto de Carvalho a Live Science-nek. Később, amikor a csapat visszatért a helyszínre, a váratlanul megemelkedő dagály miatt majdnem csapdába kerültek. Úszniuk kellett, majd a felszerelésükkel együtt megmásztak egy szinte függőleges, 15 méteres sziklafalat.

A nehézségek végül megtérültek. A kutatók öt különböző nyomvonalat azonosítottak, amelyek összesen 26 lábnyomot tartalmaztak. A Monte Clérigo strandján végzett felfedezés drámaian gazdagította a neandervölgyiekről szerzett tudásunkat, különösen az Atlanti-óceán partján végzett tevékenységeikkel kapcsolatban.

"Az emberelődök, különösen a neandervölgyiek lábnyomai rendkívül ritkák" - írták Neto de Carvalho és munkatársai a Scientific Reports 2024. július 3-án megjelent tanulmányában. Ez részben annak köszönhető, hogy a neandervölgyi lábnyomok formája szinte teljesen megegyezik a mai emberekével.

A neandervölgyiek jelenlétének bizonyítékai A neandervölgyiek, akik a középső paleolitikum idején éltek, lenyűgöző nyomokat hagytak maguk után. Az ősi maradványok, mint például csontvázak és szerszámok, nem csupán a faj létezését igazolják, hanem betekintést nyújtanak életmódjukba és kultúrájukba is. A régészeti ásatások során felfedezett barlangok falán található barlangrajzok, valamint a tűzhelyek nyomai azt mutatják, hogy a neandervölgyiek képesek voltak a túlélésre, közösségi életet éltek, és valószínűleg érzelmi kötelékeket is kialakítottak egymással. Ezen bizonyítékok együttesen erősítik meg, hogy a neandervölgyiek nem csupán primitív lények voltak, hanem összetett társadalmi struktúrával rendelkező emberek, akik alkalmazkodtak a környezetükhöz.

A jelenlegi lábnyomok kétségtelenül nem a Homo sapiens-től származnak, hiszen a modern emberek még nem léteztek Európában abban az időszakban. A régészeti nyomok szerint a Homo sapiens körülbelül 50 ezer éve hagyta el Afrikát. Ezzel szemben a neandervölgyiek már jóval korábban megérkeztek a kontinensre, és hosszú időn keresztül ott éltek.

Eddig csupán hat neandervölgyi lábnyom volt ismert a tudomány számára. Azonban a Monte Clérigo-i leletek mellett a közeli Praia do Telheiro strandján egy újabb lenyomat került elő, ami azt jelenti, hogy most már nyolc neandervölgyi lábnyomról tudunk Európában. Ez a felfedezés újabb izgalmas lépést jelent a neandervölgyi ember történetének megértésében.

A Monte Clérigónál felfedezett lábnyomok egy tengerparti dűnéban alakultak ki, nem messze a tengerparttól. Az optikai stimulációs lumineszcencia technikájával végzett kormeghatározás szerint ezek a nyomok 83 000 és 73 000 év közötti időszakra datálhatók.

A lenyomatok mérete és formája alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy felnőtt férfi, egy 7-9 éves gyermek, valamint egy kétévesnél fiatalabb kisgyermek is jelen volt. "A kisgyermek lábnyomainak felfedezése, amelyeket az idősebb egyének nyomai mellett találtunk, azt jelzi, hogy a gyerekek is aktívan részt vettek a felnőttek mindennapi életében" - fogalmaztak a kutatók.

A táplálékszerzés és a vadászat két ősi tevékenység, amelyek a túlélés alapját képezték az emberi történelem során. A táplálékszerzés a természet adta lehetőségek kihasználására épül, míg a vadászat a vadon élő állatok megszerzésére összpontosít. Mindkét módszer különböző készségeket és tudást igényel, és a természet mély megértését jelenti. A táplálékszerzés során a növények, gyümölcsök és egyéb ehető források gyűjtése dominál, míg a vadászat izgalmas kihívásokat és stratégiákat kínál, hiszen az állatok mozgását és viselkedését kell megfigyelni és kiismerni. A két tevékenység együttesen formálta az emberi kultúrát és életmódot, és még ma is fontos szerepet játszik sok közösség életében.

A lábnyomok iránya - a part felé és onnan távolodva - alapján a neandervölgyiek valószínűleg kagylókat vagy más tengeri táplálékot gyűjtöttek. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy lesből vadásztak, vagy épp zsákmányállatok, például lovak, szarvasok vagy nyulak becserkészését gyakorolták.

A nyomok elemzése alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a nagyméretű emlősök lábnyomai emberi lábnyomokat borítanak. Ez arra utal, hogy a nyomok valamilyen, a táborhelyhez közeli aktivitáshoz kapcsolódhatnak. "A dűne meredek oldalán felfedezett nyomok azt sugallják, hogy a tábortól nem túl távol jártak" - fogalmaztak a szakértők.

Bár közvetlen bizonyítékok nem kerültek elő, a kutatók úgy vélik, hogy a neandervölgyiek tudatosan és céltudatosan jelen voltak a Monte Clérigónál. "Még ha csak szezonálisan is, a környezet kihasználása – mint például a lesből való vadászat vagy a zsákmány óvatos megközelítése – arra enged következtetni, hogy a neandervölgyiek aktívan felfedezték és használták ezt a zord, dűnés tájat" – olvasható a tanulmányban.