A Kúria álláspontja szerint a mini-Pride rendezvény rendőrségi betiltása jogilag megalapozatlan volt a legutóbbi alaptörvényi módosítás fényében.

A rendőrség indkolása nem volt megfelelő, nekik kell állniuk perköltséget is.

Míg május 17-én, a homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni világnap keretein belül egy több szervezet által szervezett LMBTQI-jogi demonstrációt a rendőrség nemcsak jóváhagyott, hanem aktívan biztosított is, addig az Alaptörvény legújabb módosítására hivatkozva betiltották azt a felvonulást, amelyet június 1-jére tervezett az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride alapítványa) és a Társaság a Szabadságjogokért.

A rendezvény célja az volt, hogy a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlőségéért álljanak ki, valamint felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogszabályainak következményeire. Kiemelten fontos volt számukra a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra való felkészülés, valamint a kormányzati gyűlöletkeltés ellen való fellépés. Ezen túlmenően hangsúlyozták, hogy a gyűlés során semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen formában ábrázoló tartalom nem lesz elérhető, csupán az LMBTQI közösség tagjainak alapvető jogainak védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsítik.

Az öt szervezet úgy határozott, hogy a Kúrián keresztül támadják meg a tiltó határozatot, és a döntés már meg is született. Keresetlevelükben arra hivatkoztak, hogy a gyülekezési hatóság határozata hiányos volt, és nem volt kellően alátámasztva a tényekkel. Állításuk szerint a hatóság megszegte az indokolási kötelezettségét, és tévesen értelmezte az alapjogok közötti ütközést a békés gyülekezéshez való jog és a gyermekek védelméhez fűződő jog között, ami jogellenes korlátozást eredményezett. Kérték továbbá, hogy a Kúria indítson előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

A Kúria legfrissebb közleményében hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben először kellett alkalmaznia az Alaptörvény 2025. április 15-étől érvényes tizenötödik módosítását, amely új megfogalmazásban rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog - az élethez való jogot leszámítva - minden más alapvető jogot megelőz, így például a békés gyülekezéshez való jog is bármilyen mértékben korlátozható, függetlenül attól, hogy az adott körülmények között milyen hatással van a jog gyakorlására.

Mint határozatuk kapcsán írják, a gyülekezési hatóság, vagyis a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki - akár gyermek is - csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.

A gyülekezési hatóság határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki - akár gyermek is - csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. A határozat nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.

A Kúria döntése értelmében a gyülekezési hatóság nem állapíthatta meg a tényállást, így a szükséges bizonyítékok beszerzésére sem volt lehetősége. Ennek következtében nem lehetett a gyűlés megtiltásának jogszerűségéről határozni. A Kúria ezért megsemmisítette a határozatot, és a rendőrséget új eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára utasította, figyelembe véve a bejelentett gyűlés időpontját. Továbbá, a rendőrséget kötelezték arra is, hogy tizenöt napon belül összesen 224 000 forint perköltséget fizesse meg.

Az Európai Unió Bíróságához fordulást a Kúria az ügy körülményeire tekintettel nem találta szükségesnek.