A magyar jogállamisággal kapcsolatban bírálatokat fogalmazott meg az osztrák államfő, mire Szijjártó Péter határozott válaszlépéseket tett.
Alexander van der Bellen osztrák és Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnökök közösen álltak a kamerák elé Alpbachban, a konferencia előtti sajtófotón. - Forrás: Alexander van der Bellen / Facebook
"Amikor az egyik irányba tekintünk, szembesülünk egy szomszédos országgal, ahol a média szabadságát egyre inkább megnyirbálják." Ezt Alexander van der Bellen, az osztrák köztársasági elnök mondta el egy keddi konferencia nyitóbeszédében, nyilvánvalóan Magyarországra célozva. Van der Bellen az European Forum Alpbach rendezvény kezdeti panelbeszélgetésén szólalt meg, ahol az ország EU-csatlakozásának 30. évfordulóját is méltatták. A panelen részt vett még Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnök és Christian Kern, a korábbi osztrák kancellár is.
Van der Bellen a médiaszabadságot érintő kritikájával nem csupán Magyarország politikai helyzetére mutatott rá, hanem egyúttal figyelmeztetett arra is, hogy az ország jogrendszere és igazságszolgáltatása egyre inkább veszélyben van. Beszédében, amely az elnöki hivatal hivatalos weboldalán is elérhető, az alapvető emberi jogok korlátozását emelte ki, aláhúzva, hogy a jogállamiság alapelvei már nem érvényesülnek. A Budapest Pride eseményének betiltását is szóba hozta, bár ezt követően nem felejtette el megemlíteni, hogy ennek ellenére is számos ember kifejezte támogatását az esemény iránt. Kérdésével pedig azt feszegette: vajon milyen irányba tart Magyarország, és milyen következményekkel járhat mindez a jövő számára?
"Ez valóban a mi utunk? Vagy talán érdemes lenne egy alternatív ösvényt felfedeznünk?"
Szerdán Szijjártó Péter külügyminiszter is kifejtette véleményét az államfő szavaira reagálva. "Nem biztos, hogy éppen az a vezető lenne a legalkalmasabb arra, hogy bárkit is demokráciából kioktatson, aki külföldi politikai szereplőkkel együttműködve akadályozta meg a választáson győztes párt kormányra jutását" - fogalmazott a miniszter. Ezzel arra utalt, hogy Van der Bellen végül nem a legutóbbi alsóházi választások során győztes Osztrák Szabadságpártnak adta a kormányalakítási megbízást, hiszen a párt nem tudta biztosítani a szükséges parlamenti többséget ehhez.
