A Microsoft új chipje, amely képes megkerülni a fizika hagyományos határait, forradalmasíthatja a kvantumszámítógépek világát, és egy új korszak kezdetét jelentheti a számítástechnikában.
A Microsoft szerdán leleplezte legújabb chipjét, amely a Majorana 1 nevet viseli. A vállalat szakértői szerint ez az új fejlesztés olyan mérföldkőnek számít, amely felgyorsíthatja a kvantumszámítógépek evolúcióját, lehetővé téve, hogy a technológia évtizedek helyett csupán néhány éven belül elérje potenciális céljait.
A kvantumchip egy különleges topologikus szupravezető anyag alapjaira épül, amely nem csupán a megszokott szilárd, folyékony és légnemű halmazállapotokat képes kezelni, hanem egy negyedik, innovatív állapotot is. Ez a fejlett technológia lehetővé teszi, hogy komplex kvantumrendszereket működtessenek egy apró, tenyérnyi méretű chipen, forradalmasítva ezzel a számítástechnika jövőjét.
A kvantumszámítógépek lenyűgöző lehetőségeket rejtenek magukban, hiszen képesek olyan bonyolult számítások végrehajtására, amelyek a klasszikus számítógépek számára több ezer, vagy akár millió évig is eltarthatnának. E forradalmi technológia várhatóan gyökeresen megváltoztatja majd a gyógyszeripart, lehetővé téve új gyógyszerek és ellenálló anyagok gyorsabb kifejlesztését. Emellett a közlekedési, logisztikai és pénzügyi rendszerek optimalizálásában is kulcsszerepet játszhat, így jelentős előnyöket nyújthat a jövőbeli innovációkban és hatékonyságban.
Az ilyen rendszerek alapvető információs egysége a kvantumbit, közismert nevén qubit. Ez egy kétállapotú kvantumrendszer, amely hihetetlen sebességet kínál; minél több qubit található egy chipen, annál nagyobb teljesítményre képes. Azonban a qubitok stabilan tartása komoly kihívást jelent, így a jelenlegi kvantumchipek hasznossága még korlátozott.
A Microsoft egyelőre 8 úgynevezett topologikus qubittel ruházta fel a Majorana 1 chipet, de a cég állítása szerint már megvan a módszer arra, hogy egymillió qubitesre skálázzák fel a rendszert. A topologikus állapot egyelőre az elméleti síkon mozog, és a Majorana kvázirészecskék kutatása is viszonylag új fejlemény; az elvont matematikai jelenségeket a fizikába átültető tudósok 2016-ban kaptak Nobel-díjat a topologikus állapot elméleti felfedezéséért.
A Nature-nek és más lapoknak megszólaló szakértők azonban nem ájultak el a bejelentésről: többségük egyetért abban, hogy a bemutatott technikai eredmények valóban ígéretesnek tűnnek, de azok továbbra sem bizonyítottak. Ezért például a Bázeli Egyetem elméleti fizikusa, Daniel Loss azért kritizálta a Microsoftot, hogy az átfogó bizonyítékok közzététele előtt hoztak nyilvánosságra olyan eredményeket, amelyek bár bombasztikusan hangzanak, tudományos bizonyítás nélkül mit sem érnek.
