A miniszter véleménye szerint a vírus, amely súlyosan csökkenti az állatállományunkat, akár mesterséges eredetű is lehet, míg a virológusok vélekedése szerint ez a lehetőség szinte teljesen kizárt.
Gulyás Gergely a kormányinfón, szinte váratlanul és bármiféle konkrét bizonyíték nélkül, azt állította, hogy értesülései szerint a száj- és körömfájás vírusának eredete esetleg mesterséges, kémcsőben való előállításra vezethető vissza. Vajon ez csupán egy ügyes elterelő manőver a sok egyéb súlyos probléma árnyékában, vagy a Fidesz birtokában van olyan információ, amelyet titkolni kíván?
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, a csütörtöki kormányinfón váratlanul felvetette, hogy a Győr-Moson-Sopron megyében tapasztalható marhaállományt érintő ragadós száj- és körömfájás mögött "nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal állunk szemben". A kijelentéshez nem fűzött részletes magyarázatot, ami felveti a kérdést, hogy milyen háttérinformációk állhatnak a megállapítás mögött.
A miniszter egy újságírói kérdésre reagálva kifejtette, hogy a laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült a lehetőség, miszerint a száj- és körömfájás egy kémcsőből származik, tehát mesterségesen jöhetett létre. Amikor a biológiai támadással kapcsolatos aggályokat emelték fel Magyarország ellen, Gulyás kijelentette, hogy ezt a lehetőséget nem tudja teljes bizonyossággal megerősíteni. Hozzátette, hogy a vizsgálatok, amelyekre a megállapításait alapozza, egy külföldi laboratóriumban zajlottak.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a Qubitnak adott interjújában kifejtette, hogy "ez azt jelentené, hogy valaki mesterségesen létrehozott egy vírust", és hangsúlyozta, hogy ennek a valószínűsége "nagyon közel van a nullához".
A vírusok besorolása a rendelkezésre álló genetikai információk alapján zajlik, azonban ez nem a teljes genom vizsgálatával történik. Ebből a megközelítésből annyit tudunk megállapítani, hogy a vírus mely országokban elterjedt törzseivel mutat a legnagyobb hasonlóságot - fejtette ki Kemenesi.
A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évtizedek óta komoly kihívást jelent az állattenyésztés számára világszerte. Ez a vírus volt az első, amelyet a 19. század végén azonosítottak, és azóta is folyamatosan fertőzi az állatállományokat. Legutóbb Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében négy szarvasmarhatelepen azonosították a vírust. Az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok alapján ez a kórokozó felelős a világ ragadós száj- és körömfájás járványainak több mint kétharmadáért, és már évtizedek óta ismert jelenség – számol be róla a Qubit.
