A munkanélküliség helyzete az Európai Unió tagállamaiban 2025 januárjában figyelemre méltó változásokat mutat. Az egyes országok gazdasági helyzete, valamint a munkaerőpiaci intézkedések különböző hatásokat gyakorolnak a foglalkoztatottsági mutatókra. A s
2025 januárjában (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) az Európai Unió munkanélküliségi rátája 5,8% volt, megegyezett az egy hónappal korábbival, ugyanakkor a 2024. januárihoz képest 0,3 százalékponttal mérséklődött. A munkanélküliség szintje Csehországban és Lengyelországban volt a legalacsonyabb (egyaránt 2,6%), Spanyolországban (10,4%), illetve Svédországban (8,9%) a legmagasabb.
2025 januárjára a munkanélküliségi ráta Magyarországon 4,3%-ra csökkent, ami megegyezett a 2024 januári szinttel, és az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb. Ezen adatok tükrében hazánk a tagállamok közötti rangsorban a 9. legkedvezőbb pozíciót foglalta el. A V4-es országok közül Szlovákiában a munkanélküliség 5,1%-ra emelkedett, míg Csehországban és Lengyelországban kedvezőbb helyzetet mutattak az adatok, hiszen ott mindkét országban mindössze 2,6%-os munkanélküliségi rátát regisztráltak.
A munkanélküliek száma hazánkban - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - 2025 januárjában 210 ezer fő volt. 2024. november és 2025. január között a munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbihoz képest 9,3 hónapról 12,1 hónapra nőtt, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig 33-ról 36%-ra emelkedett.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adminisztratív statisztikái alapján 2025. január végére a nyilvántartott álláskeresők száma az előző hónaphoz viszonyítva 4,2%-os emelkedést mutatott. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest azonban 1,2%-os csökkenés figyelhető meg, így a létszám 230 ezer főre csökkent.
A Magyar Nemzeti Bank 2024. decemberi előrejelzése alapján a munkanélküliségi ráta 2025-ben várhatóan 4,1-4,3% között alakul, míg 2026-ban ez a szám 3,2-3,8% között mozoghat. Az OECD becslése szerint 2025 első negyedévében a munkanélküliség 4,6%-os bázisról indulva fokozatos csökkenésre számít, így a teljes évre 4,5%-os értéket, 2026-ra pedig 4,0%-os szintet valószínűsít. A Trading Economics előrejelzése azt mutatja, hogy a hazai munkanélküliségi ráta 2025 első három negyedévében 4,8%-ra emelkedik, majd az év utolsó negyedévében 4,7%-ra csökken. Ezzel szemben az IMF prognózisa 2025-re 4,2%-os, míg 2026-ra 4,1%-os munkanélküliségi rátát valószínűsít.
Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amelyet szeretnél egyedivé tenni, és én segítek átfogalmazni vagy kreatívan átalakítani.
A munkanélküliség alakulása az Európai Unió tagállamaiban 2025 januárjában, szezonálisan kiigazított adatok tükrében, figyelemre méltó trendeket mutat. A gazdasági helyzet és a munkaerőpiaci dinamika különböző országokban eltérő módon hat a foglalkoztatottságra. Néhány államban a munkanélküliség csökkenése tapasztalható, ami a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés kedvező jele. Más országokban azonban a munkanélküliségi ráta stagnálása vagy emelkedése aggasztó folyamatokat jelezhet, amelyek mögött strukturális problémák vagy a globális gazdasági változások állhatnak. Az adatok részletes elemzése segíthet megérteni a munkaerőpiac kihívásait és lehetőségeit az Európai Unióban.
2025 januárjában Magyarországon a munkanélküliségi ráta a szezonálisan kiigazított statisztikák szerint 4,3%-ra, míg a kiigazítatlan adatok alapján 4,4%-ra emelkedett. Az Eurostat Euro Indicators platformján közzétett havi munkanélküliségi jelentés a 15-74 éves korosztályra vonatkozó, szezonálisan kiigazított számokat tartalmazza. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Foglalkoztatottság és munkanélküliség című gyorstájékoztatójában a kiigazítatlan adatokat teszi közzé.
