A MÁV most egy különleges módszert alkalmaz: naptejet juttat a vasúti sínekhez, hogy megvédje őket a hőségtől.

Érdekes megfigyelni, milyen kreatív módon küzd a MÁV a hőség kihívásaival.
A magyar vasúti pályákon nyáron nemcsak a vonatok, hanem a sínek is megszenvedik a nyarat, ami a közlekedésre is negatívan hat, erre pedig megoldást kell találni. A MÁV most először vet be egy mediterrán trükköt a klímaváltozás okozta extrém hőség ellen: fehérre festik a síneket, hogy azok kevésbé melegedjenek át a perzselő napsütésben - derült ki abból a videóból, amelyet a MÁV-csoport vezérigazgatója, Hegyi Zsolt tett közzé a közösségi médiában.
Az ötlet egyébként nem újkeletű, hiszen Olaszországban és Spanyolországban már évek óta bevett gyakorlat, hogy így tartják alacsonyabb hőmérsékleten a síneket, nálunk azonban most debütál a "vasúti naptej". Ahogyan az a videóban is elhangzik, a korábban megszokottaknál forróbb nyarak nagy kihívás elé állítják a szakembereket is, így mindenképpen olyan országok gyakorlatát próbálták figyelembe venni, ahol már kísérleteznek új megoldásokkal az extrém körülményekkel szemben.
A vasúti sínek fémes-feketés árnyalata nem csupán esztétikai szempontból figyelemre méltó, hanem funkcionálisan is jelentős szerepet játszik, hiszen rendkívül hatékonyan vezeti, ugyanakkor elnyeli a hőt. Hegyi Zsolt megfigyelései alapján egy forró nyári napon a fém hőmérséklete akár 60 fok fölé is emelkedhet. Ez a jelenség nem csupán a sínek élettartamát rövidíti meg, hanem deformációhoz is vezethet, ami extrém esetekben balesetveszélyt is okozhat. Ezzel szemben a fehér festék alkalmazása jelentős előnyökkel jár, mivel képes visszaverni a napsugarakat, így a sínek hőmérséklete akár 10 fokkal is alacsonyabb maradhat. E tapasztalatok, amelyeket Olaszországban és Spanyolországban gyűjtöttek, azt mutatják, hogy az ilyen egyszerű megoldásokkal nagymértékben javítható a vasúti pálya biztonságossága és tartóssága.
A MÁV elsőként a pécsi fővonal Bükkösd környéki szakaszán próbálja ki a fehér sínfestést. A cél, hogy a nyári csúcshőmérséklet idején a sínek ne melegedjenek 50 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletűre, ami 10 fokos különbséget jelent. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de a vasúti szakemberek szerint már ennyi is jelentősen csökkentheti a pályadeformációk, a repedések és a késések esélyét.
A kísérlet egész nyáron tart: a MÁV mérnökei folyamatosan figyelik, mennyire válik be az olaszok módszere a magyar időjárási körülmények között. Ha a teszt sikeres, jövőre már több vonalon is fehérre mázolt síneket láthatnak majd az utasok.
A vasúti infrastruktúra túlmelegedése nem csupán hazánkat érinti: a brit Network Rail is folyamatosan figyelmeztet a "track buckling" jelenségre, amely során a sínek a forróság hatására deformálódnak. Svájcban és Németországban is alkalmaznak világos színű bevonatokat, valamint hűtőpermetezést a kritikus szakaszokon, hogy megelőzzék a problémákat. A MÁV lépései tehát egy szélesebb európai trend részei, ám hazánkban a vasúti pályák állapota és a hálózat elavultsága miatt minden egyes fejlesztés kiemelt fontosságú. Az utóbbi hetekben pedig több vonalon is műszaki problémák és pályadeformációk okoztak jelentős késéseket, ami érthetően felkavarta az utasok kedélyét.