A népdalok mélyen gyökereznek a kultúránkban, és sokszor rejtett üzeneteket hordoznak magukban. Ezek az énekek nem csupán dallamok, hanem a múltunk történetei, a hagyományaink őrzői. A népdalokban felfedezhető szimbolika és a szavak mögötti jelentések gya

A könyv címe: "Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban", és a szerzője Borsi Ferenc, aki az Óbudai Népzenei Iskola tanára. Ez a mű a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya által kiadott Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 27. köteteként jelent meg Dunaszerdahelyen 2003-ban. A kötet szerkesztésében Bárdos Gábor, Huszár László, Kovács László és Végh László is részt vettek. Borsi Ferenc nem csupán a városban, hanem a környék néprajzosai, népművelői és népzenészei körében is ismert név. Azok, akik a nyári citerakurzusokra jártak a Csemadokba, jól ismerik őt és szakmai felkészültségét. Rendszeresen részt vesz a népzenei versenyeken is, ahol zsűritagként értékes meglátásokat oszt meg, mindezt mindig szerénységgel átitatva. Szinte már otthon érzi magát a Csallóközben, ahol a népzenei hagyományok mélyen gyökereznek.

Borsi Ferenc 1960-ban látta meg a napvilágot Csókán, a Vajdaság szívében. Ifjú évei különös fordulatokat hoztak a pályafutásában. Bár vegyész végzettséggel rendelkezik, 1985-ben az Újvidéki Vegyészeti Főiskolán szerezte diplomáját, a népzene azonban hamarosan elcsábította eredeti szakmájától. Évekig az Újvidéki Rádió ifjúsági és népzenei szerkesztőségének oszlopos tagjaként tevékenykedett. Nem véletlenül választotta ezt az utat: citerázni még a nagyapjától tanult, és szülőfalujában saját zenekart is alapított, amely a helyi népzenei hagyományokat életben tartotta.

írja. Ezt követően "progresszív citerazenét játszó duót" hoztak létre. Sokat koncerteztek, sok felvételt készítettek. Borsi Ferenc közben szervezte a népzenei rendezvényeket, fesztiválokat, táncház találkozókat, vetélkedőket, népzenei továbbképzéseket.

Ebbéli "minőségében" ismerték meg Dunaszerdahelyen is, az általa vezetett citeratáborban. 1991-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere.1992-ben áttelepült Magyarországra. Felsorolni is nehéz, hol, milyen főiskolákon, középiskolákban oktatta a hangszeres népzenét, elsősorban a citerát, de a népzeneelméletet is. Egy helyen ezt jegyzi fel:

Emellett számos könyv szerzője. Tanulmányozta a citera szerkezeti felépítését:

írja. De születtek más jellegű könyvek is, ezek sorát gazdagítja a fentebb említett, dunaszerdahelyi kiadvány is.

A kötet témája mindenki figyelmét felkelti, hiszen már az Előszó első sorai között felmerül az izgalmas kérdés: vajon kinek van ma szüksége "a múlt egy letűnt életmódának egyszerű dallamaira?" A szerző azonnal megadja a választ, amely mélyebb gondolatokat és érzéseket ébreszt bennünk:

A népdalok kifejező képei néha titokzatosnak, szinte megfejthetetlennek tűnnek. Ennek oka, hogy a dalok szövegei vidékeként eltérhetnek, folyamatosan változhatnak és alakulhatnak. Az erotikus elemeket pedig sokszor a szemérem vagy a hagyományok miatt elhagyják, így a dalok jelentése még inkább árnyaltá válik.

A kötet anyagát a szerző különböző tematikus csoportokba sorolja, amelyek gazdag és sokszínű világot tárnak elénk. Ilyen témák például a Hajladozás, a Formák, a Színek, valamint a Bokor, fa, erdő. Emellett a Gyümölcsök, a Nád, kender, széna, szalma, a Vetemények és a Gabonafélék is fontos szerepet kapnak. Nem feledkezhetünk meg a szántás-vetés, aratás és kaszálás ciklusairól, valamint a Háziállatok, Lukrajárók (kisrágcsálók) és Madarak motívumairól sem. A víz, eső, harmat és sár szimbolikája is jelentős, ahogyan az öltözet témája is színesíti a népdalok világát. A népdalok sokféle aspektust érintenek, mind tematikai, mind szimbolikai szempontból, ám gyakran anélkül énekeljük őket, hogy felfedeznénk a bennük rejlő mélyebb jelentéseket. Például nézzük meg, mit üzen nekünk a Hajladozás témája: a hajladozás nem csupán a természet mozdulatait idézi fel, hanem utalhat a változásokra, az alkalmazkodásra, vagy akár az élet körforgására is. Ezen rejtett üzenetek felfedezése gazdagítja a népdalok értelmezését, és új dimenziókat nyit meg előttünk.

A piros rózsa ága megtört, szomorúan hajlik,

Én is engedtem egy áruló ígéret csábításának.

Az az olvasó, akit érdekel a téma, szemelgethet a könyvben szereplő népdalok között, s a szerzővel együtt fejtheti meg azok "titkos" üzenetét. "E könyv a magyar népdalok ránk maradt töredékes világából semmit el véve, el nem tagadva, ahhoz semmit hozzá nem téve segít eligazodni a népdalok jelképeinek, képes beszédének megértésében. Nem azért, hogy bárkit is megbotránkoztasson, vagy tápot adjon a vulgarizmusban való tobzódáshoz, de nem is kendőzve prüdériából, hogy a népélet mindezzel együtt volt teljes" - állapítja meg a szerző. S hogy miért Mi vagyunk a rózsák? Ennek a "feladványnak" a megfejtését a mindenkori olvasóra bízom.