A politika annyira lényeges, hogy nem hagyhatjuk csupán a politikai vezetőkre.
Hollandia és a flamand régió, más néven Belgium holland nyelvű területe, büszkélkedhet a koszorús filozófus cím birtokosával: David Van Reybrouckkal, aki április óta viseli ezt a megtisztelő elnevezést. Feladatának tekinti, hogy a mélyebb gondolkodás iránti érdeklődést széles rétegek számára vonzóvá tegye. De vajon egy olyan világban, ahol a közösségi média dominál, nem tűnik-e ez lehetetlen kihívásnak? Van Reybrouck véleménye szerint egyáltalán nem az. "Szakmai szempontból nem tartom magam filozófusnak - osztja meg az író, akinek művei magyar nyelven is elérhetőek. - Persze, a filozófiából sokat merítek, de nem tekintem magam a filozófia nagykövetének. Számos téma foglalkoztat, aggaszt, és ezekre keresem a megoldásokat. Közben pedig felfedezem, hogy sokan már régebben is foglalkoztak hasonló kérdésekkel. A jelenkor kihívásait igyekszem olyan nézőpontból átgondolni, amely nem csupán politikai vagy vezetői keretek között mozog. Reflexiót szeretnék beépíteni az aktuális problémákra vonatkozó gondolkodásunkba. Eddig a demokrácia kérdéseivel foglalkoztam, most pedig a bolygónk határaival kapcsolatos témákat vizsgálom."
A választások ellen című művében Reybrouck megfogalmazott gondolata, miszerint a demokrácia egy olyan ideál, amire mindenki vágyik, de amiben már senki sem hisz, valóban meredek állítás. Honnan származik ez a szomorú megállapítás? Az író véleménye szerint a válaszhoz elengedhetetlen, hogy visszatekintsünk a 2010-es évek elejére. Ekkoriban egy sor politikai és társadalmi esemény zajlott, amelyek aláásták a demokratikus intézményekbe vetett hitet. A választási csalások, a politikai elit elidegenedése és a populista mozgalmak felemelkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közvélemény fokozatosan elveszítette bizalmát a demokratikus rendszerek iránt. Reybrouck úgy véli, hogy a politikai diszfunkcionalitás, a társadalmi polarizáció és a technológiai változások is mind hozzájárultak ahhoz, hogy a demokrácia eszméje egyre inkább kiüresedett. Ezek a tényezők nemcsak a politikai tájat formálták, hanem a választók mentális térképét is. A demokrácia iránti vágyakozás megmaradt, de a hit, hogy ez a vágy megvalósulhat, fokozatosan eltűnt. Reybrouck figyelmeztet arra, hogy ha nem találunk új utakat a demokratikus részvétel erősítésére, akkor a jövő generációi számára a demokrácia csak egy távoli, elérhetetlen álom maradhat.
