Az igazságügyi bizottság támogatásával Polt Péter és Hende Csaba "szakmailag kiemelkedő" jelöltek lettek az alkotmánybírói posztra.

Bizottsági meghallgatásán Polt Péter szakmailag kiemelkedő hegycsúcsként jellemezte a jelölését, Hende Csaba pedig arról beszélt, az alkotmánybírói függetlenség nem azt jelenti, hogy egy lakatlan szigetről kell érkeznie, ahol semmi politikai befolyás nem érte és nincs politikai hovatartozása.

A Parlament igazságügyi bizottsága támogatta Polt Péter legfőbb ügyész és Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének jelölését az alkotmánybíróságba. Mindkét jelöltet 8 igennel, 1 nem szavazattal és 0 tartózkodással fogadták el.

Mindez persze nem volt nagy meglepetés: mindkettőjüket a Fidesz-KDNP frakciója jelölte. Az ülésen pedig az ellenzéki tagok közül csak Sebián-Petrovszki László (DK), a bizottság alelnöke volt jelen. A momentumos Cseh Katalin és Szabó Szabolcs ugyan szintén tagjai az igazságügyi bizottságnak, de ők teljes frakciójukkal együtt már korábban jelezték, hogy képviselőtársaik kitiltásának idejére egyáltalán nem mennek be a Parlamentbe.

A Fidesz-KDNP frakción kívül csak a Mi Hazánk állított még jelölteket, de a határozathozatalkor Bánovics Tamást, Gaudi-Nagy Tamást és Pápai Ákost is leszavazták.

Az ülés kezdetén Polt Péter és Hende Csaba bemutatkozásra léptek, de lényegében csak önéletrajzuk és szakmai sikereik sorát ismertették. Polt esetében világosan kirajzolódott, hogy Legfőbb Ügyészként már volt kapcsolata az Alkotmánybírósággal, míg Hende Csaba ezt valamivel részletesebben próbálta alátámasztani.

Hende kiemelte, hogy 2002-ben, mint egyedüli előterjesztő, utólagos normakontrollt nyújtott be a Medgyessy-kormány új drogpolitikája és drogtörvénye ellen, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített. A politikus hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság célja többek között az alkotmányos rend, a demokratikus jogállam védelme és a hatalommegosztás elvének érvényesítése, amelyekkel teljes mértékben azonosul. "Teljes mértékben kész vagyok dolgozni ezen célok eléréséért, tiszteletben tartva a jogszabályban foglaltakat" – tette hozzá.

Polt Péter saját szavaival fejezte ki, mennyire nagy megtiszteltetés számára, hogy alkalmasnak ítélik az alkotmánybírói szerepre. Kiemelte, hogy szakmai karrierje során a legfőbb ügyészi pozíció elnyerése számára egy "kiemelkedő hegycsúcsot" jelentett, és hasonló jelentőséggel bír számára az alkotmánybírói jelölés is.

A következő vitában a Fidesz-KDNP képviselői nem kímélték a kérdések áradatát. Hegedűs Barbara mindössze annyit osztott meg, hogy az önéletrajzok, szakmai beszámolók és életutak egyértelműen alátámasztják, hogy a frakció támogatja Hende és Polt jelölését. Ezt a nézetet később Pajtók Gábor és Vígh László is megerősítette. Vígh László azonban a kritikákra reagálva gyorsan rávilágított, hogy Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője, nem a legjobb pozícióból beszél, hiszen pártjának miniszterelnöke 2006-ban kilövette a tüntetők szemét.

Sebián-Petrovszki László a vitában éles kritikát fogalmazott meg, amikor az alkotmánybíróságot a Fidesz leányvállalatának titulálta. "Olyan, mintha csak színlelnénk, hogy ez egy független intézmény" – fogalmazott. Ezt követően Vejkey Imre, a bizottság fideszes elnöke határozottan elutasította a vádakat, és cáfolta azt a feltételezést is, hogy Hende Csaba ne rendelkezne a jelöléshez szükséges 20 éves szakmai tapasztalattal.

A DK-s képviselő véleménye szerint Polt jelöltsége mögött az a megbízható fideszes háttér áll, amely lehetővé teszi a Fidesz számára, hogy a választások előtt stabilizálja a hatóságok, hivatalok, bizottságok és bíróságok vezetői posztjait. Ez a lépés kulcsfontosságú lehet a párt túlélésében egy esetleges kormányváltáskor. Említést nyert továbbá számos elutasított feljelentés is, mint például az MNB alapítványok vagyonvesztése, a lélegeztetőgépek beszerzése, valamint a Pegasus-ügy. Hende jelölését pedig a képviselő fájdalomdíjnak minősítette, utalva arra, hogy Orbán leváltotta őt a választókerületi elnöki posztról Szombathelyen.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője éles kritikát fogalmazott meg Polt Péter Legfőbb Ügyész mellett, hangsúlyozva, hogy míg az ország a szűk érdekkörök irányítása alá került, a Legfőbb Ügyészség figyelme e folyamat mellett elkerülte a figyelmet. "Ez a jelölés nem a szakmai érdemek elismerésére szolgál, hanem politikai menedékként és jutalmazási eszközként funkcionál" - tette hozzá. Apáti emlékeztetett a közelmúltban történt embercsempészek szabadon engedésére is, amely kapcsán Hende Csabát, a törvényt támogató képviselőt súlyos felelősséggel vádolta.

A válaszreakcióiban mind Polt, mind pedig Hende megvédte az Ab, sőt saját függetlenségét. Polt arra emlékeztetett, hogy 2004-ben az ő kezdeményezésére mondta ki az Alkotmánybíróság az ügyészség teljes szakmai és politikai függetlenségét az egyéb hatalmi ágaktól, amikor megszüntette a lehetőséget, hogy interpellációt intézzenek a Legfőbb Ügyészhez

"Az alkotmánybíró feladata az alaptörvény védelme, és ennek szellemében kell megválaszolnia a különböző indítványok nyomán felmerülő kérdéseket" - emlékeztetett.

Polt magát pozitivista jogásznak nevezte, és hangsúlyozta, hogy szigorúan be kell tartani a jogot, mert ez az alkotmányosság alapja. Az alkotmánybírónak pedig szerinte az Alaptörvény oldalán kell állnia.

Hende Csaba a politikai vádakat egy érdekes megközelítéssel próbálta árnyalni: a függetlenség fogalmának mélyebb értelmét boncolgatta. Úgy véli, hogy a bírói, különösen az alkotmánybírói függetlenség nem azt jelenti, hogy egy bíró egy elhagyatott szigetről érkezik, ahol soha nem érte politikai hatás, és nincs saját világnézete vagy politikai identitása. Hiszen mindenkinek van véleménye, még a bíráknak is. A lényeges különbség csupán annyi, hogy míg Hende közéleti pályafutása a nyilvánosság előtt zajlik, így átlátható, addig a bírák életútja, politikai preferenciáik rejtve maradnak.

"Jelöljenek meg egy 45 évnél idősebb jogászt, akinek politikai hovatartozása homályban marad!" - fogalmazott Hende.

Érdekes fordulatként Hende kifejtette, hogy egyáltalán nem érez felelősséget vagy hibát az embercsempészek szabadon engedésével kapcsolatban. Sőt, véleménye szerint valószínűleg helyesen döntöttek, mivel az EU is kétségeket fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.

A múlt héten a Fidesz frakciója hivatalosan is jelölte Hende Csabát és Polt Pétert, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság új tagjaiként. A testületben elkerülhetetlenné vált az új tagok megválasztása, hiszen Sulyok Tamás, Juhász Imre és Salamon László helye megüresedett. A harmadik pozícióra azonban a kormánypárt eddig még nem tett javaslatot.

Polt Péter lemondásáról már régóta pletykáltak, noha legfőbb ügyészi mandátuma 2028-ig érvényes. Azonban, ha távozik, az új vezető kiléte 2034-ig biztosítaná a kormánypárt számára, hogy egy hűséges személy irányítsa az ügyészséget. Ezen felül, a parlament tavaly decemberben végrehajtott Alaptörvény-módosítása lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyészt már nem csupán az ügyészek közül választhassák ki.