A társastánc: Az új párterápia – élmények a kultúra táncparkettjén. - Coloré A társastánc varázsa nem csupán a ritmus és a mozgás harmóniájában rejlik, hanem abban is, ahogyan a párok közötti kapcsolatokat erősíti. Az utóbbi években egyre több pár fedezi

'Vegyetek közösen új szőnyeget, vagy menjetek el társastáncra!' hangzott az ukáz a családunk egyik közeli barátjától, aki családterapeuta és lelkész is egyben. Vagyis, lehet neki hinni ha arról van szó, hogy hogyan kell kisközösséget, családot, netán párkapcsolatot működtetni vagy fejleszteni.

Nincs nagy gond, csak a kicsi gyerek melletti hajszoltságban tanácsra szorultunk, de ezt hallva egymásra néztünk, majd rendeltem egy kézi fonású futószőnyeget Svédországból, amin igazán kellemes álldogálni, miközben kávét főzünk hűvös reggeleken. Ám valami azt súgta, nem efféle megoldásra gondolt, ezért amikor néhány hónappal később a helyi kulturális központ társastánc tanfolyamot hirdetett, a férjem isteni jelnek vette, és beíratott bennünket.

A tánc már az emberi létezés hajnalán megjelent, és bár a ritmusra való mozgás pontos definíciója változhat, az esszenciája változatlan maradt. Ez a művészeti forma sosem volt egyedülálló; noha az évezredek során felfedezték az egyéni mozgásstílusokat és szóló koreográfiákat, már az ősi kultúrákban és törzsi hagyományokban is megfigyelhető volt a közösségi tánc. A modern tánc, mint társas tevékenység, nem csupán az önkifejezés eszköze, hanem egyben arra is tanít, hogy együttműködjünk másokkal, fejlesszük alkalmazkodóképességünket és értékeljük a közös élményeket.

A lépések egyszerűségének köszönhetően gyorsan tapasztalhatunk sikerélményeket, amelyek nemcsak örömet okoznak, hanem az önbizalmunkat is erősítik. A ritmusérzékünk fejlődése csupán a jéghegy csúcsa; emellett felfedezzük kreativitásunk határait is, ahogy egy-egy lépéssorozat elsajátítása során új hangulatokat és mozgásformákat ismerünk meg. Mindez hozzájárul a teljes élményhez, és egyre inkább elmélyíti a tánc iránti szenvedélyünket.

A tudományos megközelítés szerint a tánc során:

A hölgyek felfedezhetik a nőiesség rejtett szépségeit, míg a férfiak mélyebb betekintést nyerhetnek a férfi-női kapcsolatok bonyolultságába. Ez a program egyértelműen hozzájárul a testtartás javításához és fejlesztéséhez. A tánc nemcsak a mozgás örömét kínálja, hanem segít az önértékelés erősítésében, és lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerjük önmagunkat.

A társastánc egy különleges művészet, amely a másik ember iránti feltétlen bizalomra tanít, különösen a táncpartnerrel szemben. A párok harmonikus mozgása a kölcsönös bizalom szimbólumává válik, ahol a nemi szerepek egyre inkább kiemelkednek. Míg a nők a feminitásuk kifejezésére összpontosítanak, a férfiak tiszteletteljesen közelítik meg partnernőjüket, támogatva ezzel a közös élményt. Az ilyen interakciók nemcsak a tánc szépségét, hanem a két fél közötti kapcsolat mélységét is megmutatják. (Ilyés Nóra (2014): A tánc segít megismerni önmagunkat. Új köznevelés 70. évfolyam 9. szám)

Egész életemben úgy éreztem, mint akinek botlábai vannak, így a legcsekélyebb remény nélkül léptem be a terembe. Arra gondoltam, hogy talán egy kis támogatást nyújtunk egymásnak a balszerencsénkben, hiszen a férjem sem tudna ebből megélni, hacsak nem döntünk úgy, hogy cirkuszi artistaként próbálkozunk a tánctéren. A teremben, rajtunk kívül, körülbelül húsz pár állt ott, mindannyian hasonló, bizonytalan arckifejezéssel. Közöttük azonban ott voltak a rutinos, nagyképű táncosok is, akik olyan magabiztosan mozogtak, mintha a cha-cha-cha vagy a blues csak egy hétköznapi sétát jelentett volna számukra. Ők azok a tapasztalt párok, akik úgy tűnnek, mintha Monaco-ból, a latin tánc világbajnokságáról érkeztek volna, de próbálnak úgy tenni, mintha csak a kosárlabdapálya szélén állnának, látszólag teljesen laza és ügyet sem vetve a világra.

Van az a különleges típus, akik szinte ruhában élvezik a szexuális kalandokat; a barátnőm csak „csőrözőknek” nevezi őket. Aztán ott vannak az anya-fia párosok, ahol a mama idétlen vihogással hódol a fiacskája iránt – a taréjával büszkélkedő srác karján feszítve. Ne feledkezzünk meg a tánctanárunkról, Józsiról sem, aki mesterien letáncolta a női és férfi lépéseket, ezzel teljes zűrzavart okozva először a hölgyek, majd a párok férfi tagjai között.

A második táncnál már mindenki eggyel felszabadultabban mozogott, és ekkor már elhangzottak az első „de nem így kell, András” megjegyzések is, ahogy a csapat nőtagjai egyre inkább belemerültek Józsi által vezérelt latin ritmusokba. Magam is meglepődtem, mennyire ügyesebb lettem, mint ahogyan azt az elején elképzeltem, és így, a harmadik kör után már arról is szívesen beszélnék az én partneremről, bár az ő sikerei még váratnak magukra. Ennek ellenére a társastánc egy igazán remek móka, amiben együtt vehetünk részt: a közös bénázások összekovácsolnak, míg a sikerek – főleg az egymáséi – büszkeséggel töltenek el. Ha valakit ez mégsem győzött meg, íme egy rövid lista arról, milyen fizikai és mentális előnyökkel jár, ha rendszeresen táncolunk!

Bármikor nekiláthatsz!

2. Könnyedebbé válik tőle a mozgás, fejlődik a testkultúra és az egyensúlyérzék.

3. Segít a stressz csökkentésében és a szorongás enyhítésében.

4. A tánc mint mozgásforma nem csupán szórakoztató, hanem energikusabbá is tesz minket. Edzi a testünket, fokozza az állóképességünket, és a kellemesen fáradt állapotnak köszönhetően mélyebb álomba merülhetünk.

5. A testsúly fenntartásában kulcsszerepet tölthet be, mivel segít a zsírégetésben és fokozza az anyagcsere folyamatokat.

6. A mozgás serkenti a keringést, így a megfelelő mennyiségű és intenzitású tánc nemcsak élvezetes, hanem jótékony hatással van a szív egészségére is.

7. Toleranciára és együttműködésre ösztönöz.

8. A tánc során az izmok váztartó funkciója különösen fontossá válik, hiszen egyrészt a terhelés hatására, másrészt pedig a folyamatos mozgás következtében erősödnek és alkalmazkodnak.

9. Mivel minden izomcsoportot igénybe veszünk, hozzájárul a testtartás, a koordináció és a testtudat fejlesztéséhez.