Trump addig játszik a szálakkal, amíg végül saját, Kína-ellenes hatalmas szövetségét nem ássa alá ezzel a stratégiával.


Donald Trump amerikai elnök elmúlt időszakban tanúsított külpolitikája gyengíti az Egyesült Államok Kína-ellenes szövetségét az indo-csendes-óceáni térségben - jelentette a South China Morning Post.

Donald Trump amerikai elnök alig 200 nap leforgása alatt szinte a végsőkig eljutott ahhoz, hogy megingassa első elnöki ciklusának egyik leglényegesebb külpolitikai örökségét: a Kínával szembeni, törékeny indo-csendes-óceáni koalíciót. Az Egyesült Államok két kulcsszereplő regionális partnerével, Indiával és Japánnal való kapcsolatok szándékos megnehezítése - a vámok, szankciós fenyegetések és provokatív retorika által - súlyos stratégiai következményekkel járhat.

A helyzet komoly kihívások elé állítja a Quad-ot, az Egyesült Államok, Japán, India és Ausztrália alkotta négyhatalmi katonai szövetséget, amelynek stratégiai stabilitása veszélybe kerülhet.

A 2017-es újjáélesztése óta a legnagyobb kihívással néz szembe. Trump áprilisban 25 százalékos "viszonossági vámokat" szabott ki Indiára, és további 25 százalékos másodlagos szankciókkal riogatott az orosz olajimport kapcsán. Ez a lépés gyakorlatilag 50 százalékra növelte a vámtarifákat.

Bár az amerikai elnök hétfőn azt hangoztatta, hogy a magas vámok "nagy csapást" mértek Moszkva gazdaságára, e lépés mégis mély válságba sodorta az amerikai-indiai kapcsolatokat, olyan szintre, amit 1998 óta nem tapasztaltunk. Narendra Modi indiai miniszterelnök láthatóan megdöbbent a vámok miatt, és Trump Pakisztán felé tett gesztusai is aggasztják. Vasárnap a populista vezető a nagyobb önellátás ígéretével állt elő, miután India elutasította az amerikai F-35-ös lopakodó vadászgépek vásárlására tett javaslatot, ami jelentős hátrányt jelentett Washington és Delhi közötti növekvő védelmi együttműködés szempontjából. Japán, amely az Egyesült Államok szövetségese és kulcsszereplő a kínai befolyás korlátozására irányuló washingtoni stratégiában, szintén a Trump által indított széleskörű vámkampány célkeresztjébe került, különösen az acél- és autóipar területén.

A Trumppal való viszály Modi és Isiba Sigeru japán miniszterelnök politikai túlélésének egyik legkomolyabb kihívásává vált, utóbbit gyakran bírálják a Kína iránti vélt engedékenysége miatt.

A Washingtonnal növekvő feszültségek következtében Újdelhi és Tokió pragmatikus együttműködésbe fogott Pekinggel.

Modi hét év elteltével először látogat el Kínába, ahol részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, melyre még ebben a hónapban kerül sor.

A négyhatalmi csoportosulás feszültségei újabb dimenziót kapnak azáltal, hogy India egyelőre nem tette közzé a következő hónapra Újdelhiben tervezett Quad-csúcstalálkozó végső részleteit. Ezzel kapcsolatban találgatások merültek fel a csúcstalálkozó esetleges elhalasztásáról vagy áthelyezéséről. A Quad stratégiai jelentősége most különösen a figyelem középpontjába került, hiszen Újdelhi egyre magabiztosabban érvényesíti érdekeit, miközben megőrzi el nem köteleződésének hagyományát. Japán és India azonban továbbra is elkötelezetten dolgozik a hosszú távú biztonsági együttműködés erősítésén, még akkor is, ha Kína rövid távú gazdasági közeledést ajánl. E korábbi fejlemények fényében...

Kína Japánt és Indiát tekinti legkomolyabb hosszú távú regionális riválisainak,

Tokió Pekinget nevezte a "legnagyobb stratégiai kihívásnak", és elmélyítette együttműködését Washingtonnal és szövetségeseivel Tajvan, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tenger kérdéseiben. Bár a himalájai határ menti feszültségek enyhültek az elmúlt hónapokban, India továbbra is óvatos Kína Pakisztánnal való szoros kapcsolatai, Dél-Ázsiában növekvő befolyása és az indiai határ közelében nemrég bejelentett Jarlung Cangpó gátprojekt miatt. Peking ellenzi Delhi állandó ENSZ BT-tagságra irányuló törekvését, és India dalai láma iránti vendégszeretete is feszültségforrás marad a két ország között.

Related posts