Akár 10 évvel is meghosszabbíthatja életét, ha figyelmet fordít ezekre a fontos tényezőkre!

A legjelentősebb egészségügyi kockázatok közé tartozik a magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a megemelkedett koleszterinszint és a dohányzás. E tényezők összessége a halálozások körülbelül háromnegyedéért (74%) felelős. Különösen aggasztó a dohányzás és az elhízás szerepe, hiszen ha ezekben a területekben sikerülne javulást elérni, jelentősen növelhetnénk az egészségesen eltöltött életévek számát.

Olyan mentalitásra van szükség, amely a rizikócsökkentésben a részleges eredményeket is előrelépésnek tekinti, nem csak a teljes életmódváltást

- hangzott el az első budapesti Ártalomcsökkentési Konferencián, ahol szakemberek és érdeklődők gyűltek össze, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a különböző ártalomcsökkentési módszerekről.

- Az ártalmak teljes megszüntetése soha nem lehet a célunk, azonban a részleges megoldásokra, amelyek jelentős előrelépést hozhatnak, sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, mint ahogy azt a tudományos közösség jelenleg teszi - hangsúlyozta dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke egy tudósok számára rendezett találkozón, amely az EU Tanács magyar elnöksége alatt zajlott.

A megelőzés hatékonyságának kulcsa egy olyan szemléletmód kialakítása, amely nem csupán a közvetlen egészségi állapotra, hanem a környezeti és társadalmi tényezők széles spektrumára is fókuszál. Ez a holisztikus megközelítés lehetővé teszi, hogy a különböző rizikófaktorok esetében a részleges eredmények is értékesnek számítsanak. Ezzel ösztönözhetjük az embereket arra, hogy tudatosan megváltoztassák szokásaikat, ezzel is védve egészségüket. Az életmódunk és a szenvedélybetegségek - különösen a dohányzás és az alkoholfogyasztás - hatásainak alaposabb vizsgálata éppoly fontos, mint a különféle ártalmak figyelembevétele. Ide tartozik a helytelen táplálkozás, a túlzott kalóriabevitel, az alvásproblémák, a mikroműanyagok jelenléte, a levegőszennyezés, a káros UV sugárzás, a stressz, a túlterheltség, valamint a családi kapcsolatok megszakadása. Mindezek a tényezők mély hatással vannak életminőségünkre, és súlyos egészségügyi problémák forrásai lehetnek. Az összefüggések megértése és a tudatos változtatás iránti elköteleződés alapvetően hozzájárulhat a közérzet javulásához és a betegségek megelőzéséhez.

A daganatos megbetegedéseken túl, Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek is kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen ezek a korai halálozások harmadáért felelősek. A megelőzés érdekében fontos hangsúlyt fektetni a dohányzás, az elhízás és a cukorbetegség elleni intézkedésekre, valamint az aktív életmód ösztönzésére. Ezek a lépések nem csupán a betegségmegelőzés szempontjából lényegesek, hanem az ártalomcsökkentés filozófiájának is alapvető elemei.

A hazai teljesítmények kapcsán elmondható, hogy:

Magyarországon megfigyelhető, hogy a magas vérnyomással élők, a dohányosok és a magas koleszterinszinttel küzdők száma fokozatosan csökken, ami biztató trendet mutat. Ugyanakkor aggasztó, hogy az elhízás és a cukorbetegséggel diagnosztizáltak aránya továbbra is emelkedik, jelezve, hogy ezen területeken sürgős beavatkozásra van szükség.

Bár a megemlített eredmények biztatóak, a dohányosok aránya a magyar lakosság körében még mindig 24,3%-ra tehető. Ráadásul, ha a tüdőrákban elhunytak számát nézzük, sajnos továbbra is mi állunk az élen az európai rangsorban.

Prof. dr. Pécsvárady Zsolt, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa hangsúlyozta: azok a dohányosok, akik eldöntik, hogy leteszik a cigarettát, akár 10 évekkel is meghosszabbíthatják életüket. Kiemelte, hogy a nikotin nem az egyetlen veszélyforrás; a dohányzás során körülbelül 800-900 káros kémiai anyag szabadul fel, amelyek komoly hatással vannak egészségünkre. Jelenleg Magyarországon több mint kétmillió ember használ valamilyen nikotintartalmú terméket, ezért fontos, hogy a teljes leszokásra képtelen dohányosokat támogassuk, és ne hagyjuk őket magukra.

A svéd dr. Karl Fagerström, a Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT alapítója szerint Svédországban a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni a dohányzás terén: a svéd felnőtt férfi lakosság mindössze 4,9%-a dohányzik, Ez EU-ban ott a szedi a legkevesebb áldozatot a dohányzás. A svéd titok abban áll hogy Svédországban 17% az aránya a speciális nikotinpárna, a snüssz fogyasztóinak - mondta dr. Anders Miltorn: hozzátéve: a nikotin fogyasztásától a svédeket nem tudták eltántorítani, ám az ennél jóval kártékonyabb füst nincs jelen a svédek életében, hiszen a svéd kormány a közelmúltban 20%-kal mérsékelte a snüssz jövedéki adóját, miközben a cigarettáét 10%-kal megemelte. A konferencián a tudósok a dohányzással összemérhető rizikótényezőként azonosították az elhízást és a fiatalok digitális eszközfüggőségét is.

Az elhízást karcinogén, vagyis a rákot előidéző tényezőként azonosította prof. dr. David Khayat, a párizsi Pitié-Salpêtrière Kórház onkológiai osztályának vezetője. Idézte: 2022-es adatok szerint világszerte két és félmilliárd ember túlsúlyos, közül 890 millióan vannak kórosan elhízva, vagyis nagyságrendekkel csökken a várható élettartamuk.

Az elhízás az esetek 80 százalékában idéz elő 2-es típusú cukorbetegséget, 55 százalékban felelős a magas vérnyomásért, 35 százalékban kardiovaszkuláris megbetegedésekért, a túlsúlyos emberek 20%-a pedig daganatos betegségektől is szenved - hívta fel a figyelmet Khayat.

Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az elhízás kérdése nem csupán az állandó testsúly fenntartásáról szól, hanem a testsúly ingadozásáról is. Az élethosszig tartó fogyókúrázók gyakran tapasztalják a jojó effektust, amely szintén komoly kockázatot jelent. Az elhízás mögött meghúzódó tényezők széles spektrumát kell figyelembe venni, hiszen például a dohányzás is közvetlen kapcsolatban áll a testsúllyal. A dohányzásról való leszokás gyakran 4-5 kilogrammos súlynövekedést eredményez, ami azt jelenti, hogy míg az egyik kockázat csökken, egy másik nő. Az elhízás hatékony kezeléséhez komplex megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az összes obezogén tényezőt.

- Az alvászavar obezitásra hajlamosít, többek között azért, mert növelheti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét, amely hozzájárulhat a hasi zsír felhalmozódásához, de akár inzulinrezisztenciát is okozhat. A cirkadián ritmusunk, vagyis a biológiai óránk, nem csak azt írja elő számunkra, hogy mikor aludjunk, de az étvágyunkat, ezen keresztül étkezéseink időpontját, sőt a hangulatunkat is befolyásolja - mondta az Indiából érkezett dr. Ghizal Fatima, az Era Egyetem Biotechnológiai Tanszékének docense.

Az elhízás fokozza bizonyos betegségek kockázatát, amit a kutatások is alátámasztanak. A rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás révén elért fogyás egyértelműen pozitív hatással bír az egészségünkre.

A testsúly csökkentése kulcsfontosságú szerepet játszhat a hipertónia kezelésében. Például, ha valaki 7%-kal csökkenti a testsúlyát, a hipertónia remissziójának esélye 46%-kal nő. Ez azt jelenti, hogy a vérnyomás hosszabb ideig normális szinten maradhat gyógyszerek alkalmazása nélkül. Amennyiben a testsúlycsökkenés meghaladja a 15 kilogrammot, a remisszió valószínűsége akár 86%-ra is nő, és a páciensek közel fele akár teljesen elhagyhatja a gyógyszeres kezelést. Prof. Gráinne O'Donoghue, a dublini Közegészségügyi, Fizioterápiás és Sporttudományi Iskola szakértője rámutatott arra is, hogy a heti öt óra közepes intenzitású testmozgás vagy 2,5 óra erőteljes edzés jelentősen mérsékelheti a mozgásszervi és kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.

Az Európai Unió lakosságának 32-36%-a küzd az elhízás problémájával, és a legfrissebb kutatások alapján ez a tendencia a következő évtizedben várhatóan csak fokozódni fog. A mai gyerekek 57%-a valószínűleg 35 éves korára már túlsúlyos lesz, ami aggasztó jelenség. A jelenlegi serdülők körében megdöbbentő, hogy 80% nem éri el a javasolt fizikai aktivitási szintet. Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel a 35 feletti testtömegindex-szel rendelkező páciensek kezelésének költségei átlagosan kétszer annyiba kerülnek az egészségügyi rendszer számára, mint az egészséges testsúlyúak esetében. Ez a többletkiadás már szinte összehasonlítható a dohányzás okozta többletterhekkel, és még csak a multiplikátor hatásokat sem vettük figyelembe.

- Az egyetemeken a hallgatók ma mindössze 4 percen át képesek intenzíven odafigyelni egy előadásra. Az adatot a saját tapasztalati is megerősítik - mondta dr. Koltay András, az NMHH elnöke. Az Amerikai Egyesült Államokból származó kutatási adatok szerint a figyelem lankadásával együtt jár a szorongás fokozódása is, amely rendkívül erős ártalomfaktor elsősorban a fiatalok körében. Világszerte a kamaszok 15%-a számolt be arról, hogy zaklatás érte az online térben, tíz fiatal lányból pedig legalább négy találkozott olyan testmintákkal, amelyek miatt nem érzi magát elég szépnek.

Talán még ennél is riasztóbb jelenség, hogy a közösségi média úgy tűnik, mintha szétszakítaná az emberi társadalom szövetét, és egymás ellen uszítaná az embereket. Ez a tendencia komoly veszélyt jelent a közösségek és a közösségi együttműködésen alapuló demokráciák működésére. Dr. Koltay András előadásában hangsúlyozta, hogy a mozgó képek sokkal intenzívebb hatást gyakorolnak érzékszerveinkre és befogadási képességünkre, mint a hagyományos nyomtatott szövegek, ezért is váltanak ki erősebb függőséget. Szerinte a társadalom, sőt még a szülők is csak korlátozott mértékben tudják csökkenteni ezeket a kedvezőtlen hatásokat.

Szegleti Gabriella, a Bethesda Gyerekkórház klinikai szakpszichológusa és neuropszichológusa hangsúlyozza, hogy a digitális tudatosság fejlesztése tűnik a legígéretesebb megoldásnak a fiatalok számára. A 8-14 éves korosztály tagjai naponta átlagosan négy órát töltenek mobileszközök használatával, amelyből körülbelül két óra a közösségi média böngészésére esik. Kutatások igazolják, hogy azok a fiatalok, akiknek szüleik korlátozták a képernyőidőt kisgyermekkorukban, jobb kognitív képességekkel bírnak. Ezzel szemben azok, akik már fiatalon hozzászoktak az intenzív vizuális ingerekhez, gyakran nehezebben tudják mozgósítani a képzeletüket, nem tanulják meg a különböző ingerek szöveges formába öntését, és egyre inkább igénylik a fokozott ingereket - emelte ki a szakértő.

A legrosszabb helyzetben az alacsonyabb jövedelmi státuszban lévő családok vannak, ahol már kétéves kor előtt megkezdődik a gyerekek képernyőhöz szoktatása. A pszichés problémákat és addikciót tovább fokozzák a digitális játékok, amelyek a gyerekek fizikai egészségét is negatívan befolyásolják. Példaként említette az alvásmintázat felborulását, a szociális elszigetelődést - több időt töltenek a képernyő előtt, mint a kortársaikkal -, a kevés mozgást, ezzel összefüggésben pedig a nyaki és gerincpanaszokat, az elhízást, továbbá egyes kognitív képességek, például a problémamegoldó képességek gyengülését.

A digitális megoldásokat sem szabad démonizálni, hangsúlyozták az előadók, hiszen adott esetben segíthetnek a tanulásban, lehetővé teszik a gyors információszerzést és akár szórakoztathatnak is. Ezért a fenti problémákra sem feltétlenül a tiltás a megoldás, hanem a tudatos eszközhasználat elsajátítása, megfelelő határok kijelölése és a felnőttek részéről a példamutatás. A WHO ajánlása szerint kétéves kor előtt nem szabad egy gyermeket képernyő elé ültetni, 2 és 5 éves kor között pedig legfeljebb egy óra engedélyezett szülői felügyelettel. Fontos kijelölni a "kütyümentes" időszakokat és ösztönözni kell a testmozgást.