Az agrárium jövője forradalmi átalakuláson megy keresztül, ahol a mesterséges intelligencia szerepe egyre meghatározóbbá válik. Az automatizálás és az intelligens rendszerek bevezetésével a mezőgazdasági munkák nagy része már nem igényel majd emberi beava
A Portfolio és az EOS közös szervezésű félnapos konferenciája a kintlévőség-kezelés egyik fontos hazai szakmai eseménye, amelyet immár 10. éve rendezünk meg. Idén szeptemberben is vezető szakértők adnak gyakorlatban hasznosítható pénzügyi-, jogi-, és technológiai tanácsokat a követeléskezelési folyamatok versenyképességének javítására.
A mesterséges intelligencia (AI) rohamosan teret hódít a világ szinte minden szektorában, és a mezőgazdaság sem maradhat ki ebből a folyamatból. Noha az agrárium hagyományosan konzervatív jellegű iparág, ahol a technológiai újítások bevezetése gyakran lassú ütemben zajlik, a globális éghajlatváltozás, a munkaerőhiány, az élelmezésbiztonság kihívásai és a gazdasági kényszerek egyre sürgetőbbé teszik az innovatív megoldások alkalmazását. Az új technológiák bevezetése nem csupán lehetőséget teremt a hatékonyság növelésére, hanem elengedhetetlen a fenntartható jövő biztosításához is.
A mezőgazdaság jövője a globális klímaváltozás hatására egyre inkább a gépek és emberek közötti új együttműködés irányába mutat. Számos országban jelenleg is komoly kihívást jelent mezőgazdasági munkások toborzása, és a fokozódó hőség tovább növeli a potenciális munkaerő elriasztásának kockázatát.
A szabadban végzett munka során, különösen a szüretelők, napszámosok és traktorosok esetében, a munkavállalók egyre inkább ki vannak téve a szélsőséges hőhullámok hatásainak. Amikor a hőmérséklet 35°C fölé emelkedik, az emberi szervezet hatékonysága a hőleadás terén jelentősen csökken, ami hőgutához és kiszáradáshoz vezethet, ezáltal munkahelyi kieséseket okozva. Hosszú távon a mezőgazdasági munkások körében a hőkimerülés, a bőrrák és a keringési zavarok kockázata is megnő.
A hőség miatt egyre több helyen kell rövidebb műszakokat, hajnali, illetve késő esti órákban végzett munkát bevezetni, a munkáltatóknak pedig egyre komolyabb védőintézkedéseket kell tenniük (pihenőhelyek, árnyékolás, ivóvíz biztosítása), ami költségnövekedéshez vezet.
A FAO nemrégiben közzétett jelentése figyelemre méltó aggodalomra ad okot: a főbb növénykultúrák – mint a búza, kávé, bab és banán – az éghajlatváltozás következtében 2100-ra a termőterületeik felét is elveszíthetik. Ezen túlmenően, a mezőgazdasági munka, amely naponta akár 6-8 órát is igényelhet, különösen a trópusokon és a mediterrán éghajlatú területeken, veszélyessé válhat. Az előrejelzések szerint a jövőbeli klímaváltozások komoly kihívások elé állítják a mezőgazdaságot, ami komoly hatással lesz a globális élelmiszerellátásra is.
A robotok és autonóm gépek nem tapasztalják meg a hőguta kellemetlenségeit, és éjjelente is folytathatják a munkát. Nincs szükségük pihenőidőre, vízre vagy árnyékra, így folyamatosan végezhetik feladataikat. Éppen ezért, valamint a globálisan egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt a mezőgazdaságban való elterjedésük rendkívül gyors ütemben zajlik.
Az utóbbi években az AI-technológia által vezérelt szüretelő robotok, mint például az alma-, eper- és paradicsomszüretelők, már a piacon is elérhetővé váltak.
Mivel az AI képes hatalmas adatmennyiségeket feldolgozni, műholdas és drónfelvételek, szenzoradatok, meteorológiai információk, talaj- és növényállapot-elemzések alapján optimalizálhatja a vetést, az öntözést, a trágyázást és a teljes növényvédelmi folyamatot. Mindez potenciálisan nemcsak a hozamokat növeli, hanem csökkenti a víz-, vegyszer- és üzemanyag-felhasználást is.
Az AI a tehenészetekben, baromfi- és sertéstelepeken is megjelenik. A viselkedéselemző algoritmusok korán felismerik a betegségek tüneteit, a tehenek mozgásmintáiból következtetnek a szaporodási ciklusra vagy egy-egy állat stressz-szintjére. A takarmányozás teljesen automatizálhatóvá és az állatok egyedi szükségletei alapján optimalizálhatóvá válik, amivel párhuzamosan a pazarlás minimalizálódik, a termelés pedig nő.
Az mesterséges intelligencia nem csupán a gyártási folyamatokat alakíthatja át, hanem az értékesítési és logisztikai rendszerek működését is gyökeresen megváltoztathatja.
Az algoritmusok ugyanis képessé válhatnak arra, hogy nagyon pontosan előrejelezzék a keresletet, optimalizálják a raktározási és a szállítási folyamatokat, így minimalizálva a veszteségeket és csökkentve az élelmiszer-pazarlást. Az intelligens rendszerek a polcokról érkező adatokat is figyelembe véve segítenek majd meghatározni, hogy a gazdálkodóknak mit és mennyit érdemes ültetni.
A mesterséges intelligencia elterjedésének egyik leglátványosabb hatása a mezőgazdaságban a traktorosok, szüretelők, állatgondozók, azaz a fizikai munkaerő iránti igény csökkenése lesz.
A hagyományos mezőgazdasági tevékenységek automatizálódnak, míg a kézi szüretelés helyett egyre inkább gépeket alkalmaznak. Az állatok etetése, itatása és megfigyelése is olyan technológiai fejlődésen megy keresztül, amely lehetővé teszi az emberi beavatkozás teljes kiküszöbölését.
Szezonális munkatársak keresése
A monoton, ismétlődő, és szabályokhoz kötött feladatok – mint például a palántázás, permetezés vagy a takarítás – fokozatosan átadják helyüket a gépeknek, különösen a nagyüzemi termelés területén. Ez a tendencia elsősorban a szezonális munkák piacának átalakulásához vezet.
Raktározási és logisztikai szerepkörök
A drónok, érzékelők és mesterséges intelligencia által vezérelt logisztikai megoldások forradalmasítják a betakarított termények kezelését, beleértve azok tárolását, szortírozását és szállítását. Ennek eredményeként jelentősen csökken az élőmunka iránti igény az ellátási lánc különböző szakaszaiban.
Ezzel párhuzamosan, ahogy más iparágakban is, az agráriumban is számos új munkakör fog megjelenni, melyek jelenleg még csupán a képzelet szintjén léteznek, vagy talán még az sem biztos, hogy léteznek a maguk kezdetleges formájában.
Agrárinformatikai szakemberek és mezőgazdasági mesterséges intelligencia szakértők
Egyre több olyan szakemberre lesz szükség, aki ért a gépi tanuláshoz, az adattudományhoz és képes ezeket a technológiákat az agráriumban alkalmazni, mert ismeri az ágazat működésének sajátosságait. Ők fejlesztik, felügyelik és optimalizálják majd az AI-rendszereket, valamint értelmezik az adatokból nyert következtetéseket.
Mezőgazdasági drónpilóták és szenzortechnikusok
Bár a drónok képesek önállóan repülni, mégis szükség van egy szakemberre, aki gondoskodik a karbantartásukról, elemzi az általuk gyűjtött adatokat, és biztosítja a zavartalan működésüket. Hasonlóképpen a talajnedvesség-érzékelők, kamerák és IoT-eszközök működtetéséhez is új, speciális ismeretekre lesz szükség, hogy maximálisan kihasználhassuk a modern technológia adta lehetőségeket.
Digitális agronómusok: A jövő mezőgazdaságának úttörői A digitális agronómusok szerepe a modern mezőgazdaságban egyre fontosabbá válik. Ezek a szakemberek a hagyományos agronómiai tudást ötvözik a legújabb technológiai vívmányokkal, hogy hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásokat kínáljanak a termelők számára. A precíziós mezőgazdaság eszközeivel, mint például drónok, szenzorok és adatkezelő szoftverek, képesek valós időben monitorozni a termőföldek állapotát, optimalizálni a tápanyag- és vízellátást, valamint előre jelezni a kártevők megjelenését. Ezek a digitális szakemberek nem csupán a technológiai újításokat alkalmazzák, hanem folyamatosan elemzik az adatokat, hogy a legjobb döntéseket hozzák a termelési folyamatok során. A digitalizáció révén a mezőgazdaság nemcsak hatékonyabbá, hanem környezetbarátabbá is válik, hiszen a pontos adatok alapján csökkenthető a vegyszerek és erőforrások felhasználása. A digitális agronómusok tehát nem csupán a mezőgazdaság technikai fejlődésének motorjai, hanem a fenntartható jövő biztosítói is, akik segítenek a termelőknek abban, hogy alkalmazkodjanak a globális kihívásokhoz és a változó környezeti feltételekhez.
A klasszikus agronómiai ismeretek most egy új dimenzióval gazdagodnak, amelyet a digitális technológia és az adatalapú döntéshozatal képvisel. Az online környezet adta lehetőségekkel élő szakértők számára megnyílik az út a hozamtérképek, előrejelző modellek és önfejlesztésre képes szoftverek alkalmazásához, lehetővé téve számukra, hogy a legoptimálisabb mezőgazdasági módszereket válasszák ki.
AI-rendszerkarbantartók és mezőgazdasági robottechnikusok: a jövő innovátorai, akik a digitális és a hagyományos mezőgazdaság határvonalán mozognak. Az ő feladatuk nem csupán a technológiai rendszerek működtetése, hanem a precíziós mezőgazdaság új dimenzióinak felfedezése is. Munkájuk során a legújabb mesterséges intelligencia megoldásokat alkalmazzák, hogy optimalizálják a termelést, javítsák a hozamokat és fenntarthatóbbá tegyék a mezőgazdasági gyakorlatokat. Az automatizált rendszerek karbantartása és fejlesztése mellett elengedhetetlen a folyamatos tanulás és alkalmazkodás a gyorsan változó technológiai környezethez. E szakemberek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság a jövő kihívásainak is megfeleljen.
A gépek és robotok karbantartása, javítása elengedhetetlen feladat, ám ehhez a tudás új dimenziókat nyit meg a hagyományos gépészmérnöki képzésen túl. A jövő sikerének záloga a szoftverek és hardverek harmonikus ismerete, amely új alapokra helyezi a mérnöki kompetenciákat. E szinergia lehetővé teszi, hogy a technológiai fejlődés ütemében lépést tartsunk, és hatékony megoldásokat kínáljunk a modern kihívásokra.
A jövő digitális mezőgazdasága izgalmas lehetőségeket kínál, ám nem mindenki számára lesz felhőtlen a boldogság. A fejlett technológiák alkalmazása gyakran jelentős tőkeberuházásokat igényel, amelyeket a kis- és közepes gazdaságok sok esetben nem tudnak megfinanszírozni. Ez a digitális szakadék tovább fokozhatja a különbségeket a tőkeerős, modern gazdaságok és a hagyományos, kisebb gazdaságok között, súlyosbítva ezzel a meglévő egyenlőtlenségeket.
Az AI bevezetésével eltűnő munkák helyén létesülő új pozíciók betöltéséhez más típusú tudás kell, mint korábban. Kérdés, hogy a munkaerőpiac kínálati és képzési oldala képes lesz-e lépést tartani ezzel az átalakulással, és mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem vállalkoznak az új típusú kompetenciák elsajátítására vagy képtelenek arra.
Megkerülhetetlen lesz ebben az ágazatban is az adatkezelés, védelemmel kapcsolatos szabályozás részletes kidolgozása, az ágazati etikai kódexek újraírása.
Aki időben reagál, versenyelőnyt szerezhet magának, legyen szó termelőről, agráripari vállalkozásról vagy munkavállalóról. Az AI nem csupán a hatékonyságot javítja, hanem valószínűleg teljes mértékben újraértelmezi a mezőgazdasági munkát, ahol az ember szerepe egyre inkább a stratégiai döntésekben és a technológia menedzselésében jelenik meg a fizikai folyamatok helyett.
A kérdés ma már nem az, hogy érdemes-e bevezetni az AI-t a mezőgazdaságban, hanem az: miként lehet úgy használni, hogy abból minél többen profitáljanak, és minél kevesebben maradjanak le.
