Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Angol Címvédés Szlovákiában: A Verseny Izgalma a Ma7.sk Részvételével** A közelmúltban Szlovákiában zajló angol címvédő mérkőzés nemcsak a sportág rajongói számára jelentett izgalmas eseményt, hanem lehetőséget


Csaknem húszezer néző előtt, a fináléban győzte le Anglia Németországot a pozsonyi nemzeti stadionban, így a háromoroszlánosok emelhették a magasba az Eb-győztesnek járó trófeát.

Repültek a napok, és szinte észrevétlenül eltelt ez a nem egészen három hét, mintha csak most néztük volna a szlovák-spanyol nyitómérkőzést. Anglia a csúcsra emelkedett, Dunaszerdahelyt pedig elárasztották a cseh szurkolók, míg a házigazdák viszonylag korán búcsúztak a tornától. Így telt el a szlovákiai ifjúsági Európa-bajnokság, tele érzelmekkel és váratlan fordulatokkal.

Szlovákia történetének talán legmeghatározóbb sporteseményét tartották, ám az ifjúsági Európa-bajnokság mégsem keltette fel a közönség érdeklődését. Cikkünkben, amikor beharangoztuk a tornát, mi is azt vártuk, hogy országos futballmánia söpör végig Szlovákián. Ezzel szemben azonban sok stadionban az átlagos nézőszám alig haladta meg egy hazai vagy szlovák bajnoki mérkőzés nézőszámát.

Volt olyan csoport, ahol 3-4 ezer között mozgott az átlagnézőszám, természetesen ez attól is függött, hogy mely stadionok adtak otthont az egyes találkozóknak. A Franciaország-Georgia mérkőzésre például mindössze 3600-an váltottak jegyet, miközben a zsolnai stadionban elvileg 11 ezren is elfértek volna.

Pozsonyban a mérkőzésekre való látogatottság ugyan elérte a jelentős számokat, a fővárosiak azonban nem igazán büszkélkedhetnek. A spanyol-román összecsapáson például alig telt meg a stadion, míg az angol-holland elődöntőre sem jött össze 15 ezer néző. Természetesen a forróság is hozzájárulhatott ehhez; az elődöntő kezdetekor a hőmérséklet jócskán 30 Celsius-fok felett volt. Az este kilenctől kezdődő találkozókra sem voltak túl lelkesek a szurkolók. Dunaszerdahely viszont mégis egy pozitív példa lehet, ahol érezhető volt a futball iránti lelkesedés, de ezt leginkább a cseh drukkereknek köszönhetjük.

A német-olasz negyeddöntős mérkőzés előtt például már közel sem volt olyan futballhangulat a városban, mint a cseh csapat találkozói előtt, ami egyébként a nézőszámon is megmutatkozott. A dunaszerdahelyi csúcs a cseh-angol csoportmérkőzéshez köthető, amikor is több mint 8 ezren váltottak jegyet az összecsapásra, majd ezt követően folyamatosan csökkent a nézőszám. A németek ellen már kisebb volt a nézőszám, a szlovénok elleni, lényegében tét nélküli mérkőzésre pedig mindössze 4 ezren váltottak jegyet. Ebből a szempontból azonban mégis a német-olaszt mondanám a legnagyobb csalódásnak, az amúgy rendkívül izgalmas és eseményekben gazdag mérkőzést mindössze 6500-an tekintették meg a helyszínen, ami nagyjából fél háznak felel meg. Kiestek a csehek, eltűntek a szurkolók, elillant a jó hangulat. Így tudnánk jellemezni az Eb dunaszerdahelyi részét.

Nagyobb meglepetés ugyan nem történt azzal, hogy a szlovák és a cseh válogatott is a csoportkörben búcsúzott a tornától, a szurkolókban azonban mégis maradhatott hiányérzet. Hatványozottan igaz ez a csehekre, akik egy rendkívül erős csoportban nem is álltak messze a továbbjutástól. Izgalmas és gólokban gazdag mérkőzéseket játszottak az angolokkal és a németekkel, az utóbbiak ellen kis híján csodát vittek véghez, amikor 4:0-ról felálltak, végül azonban 4:2-re kikaptak. A szlovének ellen így már a becsületükért küzdöttek, és sikerült egy győzelemmel megörvendeztetniük a szép számban jelen levő szurkolóikat. 2:0-ra verték a szlovéneket a MOL Arénában, így győzelemmel búcsúztak a tornától.

A házigazda szlovák csapat is hasonlóan erőteljes teljesítményt nyújtott, mint a spanyolok, az olaszok és a románok ellen, hiszen számukra sem volt sétagalopp a mérkőzések lebonyolítása. A torna előtt sokan arra számítottak, hogy a szlovákok az A-csoport "pofozó zsákja" szerepét fogják betölteni, ám Jaroslav Kentos tanítványai meglepően jól teljesítettek, így sikeresen rácáfoltak a kétkedőkre.

A spanyolok és az olaszok ellen is közel álltak ahhoz, hogy megszerezzék a pontokat. Az előbbiek ellen sajnos egy 90. percben kapott gól miatt veszítették el a mérkőzést, míg az olaszokkal szemben is akadtak lehetőségeik a pontszerzésre. A csehekkel hasonlóan nekik is sikerült méltóságteljesen búcsúzniuk a hazai rendezésű tornától Pozsonyban; több mint 17 ezer szurkoló előtt 2:1-re legyőzték a román csapatot, ezzel a csoportjuk 3. helyén zártak.

A papírforma végül mindkét csapat esetében igazolta magát: bár a csoportkörből nem tudtak továbbjutni, de méltósággal képviselték magukat, hiszen mindketten egy-egy győzelmet arattak a tornán.

A mérkőzések színvonala tekintetében egyetlen rossz szót sem mondhatunk, de a valódi csúcspont kétségkívül a döntő volt. Pozsonyban a két legstabilabb és legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó csapat mérkőzött meg egymással, ami igazi futballélményt ígért. Néhány szurkoló talán még a stadionba sem ért be, amikor az angolok máris megszerezték a vezetést, és az első félidő végére már kettő góllal vezettek. Az angol drukkerek a lelátón boldogságban úszva ünnepeltek, de ismerve a német mentalitást, sejthettük, hogy a helyzetük nem lesz egyszerű, és a német csapat nem adja fel annyira könnyen.

Még az első játékrész vége előtt sikerült szépíteniük, majd a fordulás után kiegyenlítettek. 2:2-s állásnál a játékosok fejben már a hosszabbításra készültek, a németek azonban még indítottak egy végső rohamot. És, hogy milyen apróságokon is múlik a siker a futballban, a 93. percben egy német lövés a felső lécen csattant, mindössze pár centin múlott, hogy ne a hálóban kössön ki a labda, és a németek nyerjék meg a tornát.

A mérkőzés hőse végül az a Jonathan Rowe lett, aki epizódszerephez jutott a tornán, a fináléban azonban a beállása után mindössze egy perccel megszerezte a mindent eldöntő gólt.

Az angolok számára ugyan döcögősen indult az Eb, a csoportkörben például pont a németektől kaptak ki, végül azonban felértek a csúcsra, és 2023 után ismét Európa-bajnok lett az ifjúsági csapatuk. Szerencsések vagyunk, hogy ezt a két csapatot, a jövő nagy ígéreteit élőben is láthattuk a MOL Arénában. Úgy gondolom, méltó lezárása volt ez az Eb-nek, és színvonalas, izgalmas tornának lehettünk részesei.

Related posts