Az egész nemzet már értesült arról, hogy milyen lépéseket tervez a Magyar Nemzeti Bank, és most végre megszületett a várva várt döntés.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden ismét változatlanul hagyta a 6,5 százalékos alapkamatot, így már több mint egy éve nem módosított ezen a szinten. A döntés egyhangú volt, a testület szerint továbbra is szükség van a szigorú monetáris politikára. Elemzők szerint a magas infláció és a kormányzati nyomás miatt a kamatcsökkentés legkorábban jövő év közepén várható.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa - így ezzel már több mint egy éve változatlan a kamatszint. És nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy szerintük a jelenlegi kamatszint túl magas.
Az előző, szeptemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. A tanács egyhangúlag döntött az alapkamat változatlan szinten tartásáról. Az MTI beszámolója szerint a döntés során a monetáris tanács egyetlen javaslatot, az alapkamat változatlan szinten tartását tárgyalta.
A jegybanki alapkamat legutoljára tavaly szeptemberben módosult, amikor is a tanácstagok 25 bázispontos csökkentésről döntöttek. "Jelenleg nincs, és a közeljövőben sem várható kamatcsökkentés Magyarországon" - nyilatkozta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a döntés kapcsán. Az infláció továbbra is a célsáv felett helyezkedik el, és ezt az árrésstop körülbelül másfél százalékkal mérsékli, ám ennek a hatása legkésőbb jövő áprilisban eltűnik az éves mutató bázisából.
Ez a helyzet önmagában is komoly korlátokat szab a jegybank tevékenységének (figyelmen kívül hagyva a fiskális intézkedések fogyasztásnövelő, ezáltal várhatóan inflációt gerjesztő hatását), miközben a jegybank vezetői folyamatosan a szigorú és óvatos monetáris politika fontosságát emelik ki.
Kiss Péter hozzátette: emiatt eleve nem vártunk változtatást a mai kamatdöntő üléstől, de a legutóbbi kormányzati megszólalások még inkább beszorították az MNB-t a szigorú pozícióba. A kamatcsökkentést sürgető kormányzati nyilatkozatok miatt a jegybanknak - legalább a kommunikációban - még a korábbinál is szigorúbbnak kell mutatkoznia ahhoz, hogy megerősítse a függetlenségét a piaci szereplők szemében.
"Az infláció alakulása és a forint stabilitásának jegybanki prioritása miatt a kamatvágási terveinket a következő év közepére halasztottuk. Ez lehetővé teszi, hogy a forint erősségének kulcsfontosságú alapja, a magas reálkamat, továbbra is érvényben maradjon. Emellett, ha más jegybankok további kamatcsökkentéseket hajtanak végre, akkor a forint és más devizák közötti kamatkülönbség is növekedhet" - mondta el az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
