Izrael elszigetelődése egyre élesebb kontúrokat ölt, és az Egyesült Államok maradt az utolsó támaszként, amelyre még számíthat. Ugyanakkor Trump béketerve komoly kihívások elé állítja ezt a kapcsolatot, és kérdéseket vet fel a jövőbeni együttműködésről.
A Gázai övezet jövője, amely a legutóbbi konfliktusok következtében szinte teljesen megsemmisült, számos kérdést vet fel a nemzetközi közösség számára. A 2,2 milliós, földönfutóvá vált lakosság sorsa rendkívül bizonytalan; az újjáépítéshez szükséges források és támogatások kérdése kritikus fontosságú. Most, hogy Donald Trump és Benjamin Netanjahu béketervet dolgoztak ki, a helyzet még inkább bonyolulttá válik. Vajon milyen irányt vesz a terület jövője, és kinek a kezében lesz a hatalom? Trump kiszámíthatatlansága és Netanjahu politikai stratégiái közötti dinamika kulcsszerepet játszik. Mennyire képes Trump tolerálni Netanjahu döntéseit, különösen, ha azok ellentétesek az általa elképzelt béketervekkel? A politikai tájékozódás során fontos figyelembe venni a Trump mögött álló mozgalom ellenfeleit is, akik különböző érdekek képviseletében lépnek fel Izrael ellen. Ezen kívül a szoros amerikai-izraeli viszonyt számos egyéb tényező is veszélyezteti: a globális politikai átrendeződés, a regionális hatalmak ambíciói, valamint a helyi lakosság elégedetlensége és a humanitárius válság. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőbeli stabilitás kérdése rendkívül összetett és nehezen előrejelezhető legyen. Az elkövetkező időszak kulcsfontosságú lehet a térség történetében, hiszen a megfelelő lépések hiánya tovább mélyítheti a válságot.
Miközben e hét elején is nagy erőkkel folytatódott a Gázaváros elleni izraeli offenzíva, ádáz diplomáciai csata dúl arról, mikor és miként érjen véget az október 7-én már két éve tartó háború. Mi lesz a porig rombolt Gázai övezet jövője, a földönfutóvá vált 2,2 milliós lakosság sorsa, és ki irányítsa a területet átmenetileg és véglegesen? Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő - idén már negyedszer - hétfőn Washingtonban Donald Trumppal tárgyalt, és a közös sajtókonferencián is jelezte, támogatja az amerikai elnök béketervét. Ám feltűnő volt, hogy az újságírók kérdéseket nem tehettek fel.
A 20 pontos javaslatcsomag középpontjában áll a tartós tűzszünet létrehozása, valamint a Gázai övezetben élő túszok, köztük körülbelül 20 élő fogoly visszaadásának biztosítása. Az elképzelés hangsúlyozza, hogy a béke melletti elköteleződést tanúsító Hamász-tagok számára amnesztiát kellene biztosítani. Ezen kívül a gázai palesztinok helyben maradásának megkönnyítése, a izraeli-palesztin párbeszéd kezdeményezése és az izraeli hadsereg fokozatos kivonulása az övezetből is szerepel a tervek között. A washingtoni kormányzat által egyszerűen Trump-tervnek nevezett koncepció meglepő fordulatot jelent, hiszen az elnök februárban még azzal a sokkoló bejelentéssel állt elő, hogy a gázai palesztinokat kitelepítik, az Egyesült Államok átvállalja a terület irányítását, és turistaparadicsomot létesítenek a régióban.
De a terv megnyitja az utat a palesztin államiság felé, legalábbis így fogalmaz: "politikai horizontot teremt a békés egymás mellett élés" irányában - ami teljes mértékben szembemegy Netanjahu politikájával. A javaslat ugyanakkor tartalmazza a Gázai övezet demilitarizálását, a szélsőséges nézetekkel szembeni kampányt és főként a Hamász lefegyverzését, amelyet viszont az iszlamista szervezet utasít el, mert kapitulációnak tartja.
