Az ukránok felfedezték az orosz medve gyenge pontját.

Üzleti

Az alaszkai Putyin-Trump találkozót követő napokban drámai módon felerősödtek az ukrán dróntámadások. Az ukrán hadsereg ismét célba vette az orosz olaj-infrastruktúra érzékeny pontjait, ráadásul most már sokkal modernebb és hatékonyabb eszközökkel. Ez jelentős bevételkiesést okoz az orosz fél számára, nem is említve a helyreállítás hosszú és bonyolult folyamatát.

Az FP-5 Flamingó robotrepülőgép lenyűgöző 3000 kilométeres hatótávolságával és 1000 kilogrammnál nagyobb robbanótöltetével képes jelentős pusztítást végezni, ráadásul az orosz védekezés jelenlegi kapacitásai nem tűnnek elegendőnek a hatékony ellenállásra. A Barátság vezetéket támogató unyecsai és nikolszkojei szivattyúállomások mellett több finomító is célkeresztbe került Oroszország európai területein. Ezen felül a Balti-tenger partján fekvő Uszty-Luga, ahol a Gazprom üzemelteti a Balti-LNG terminált, szintén célponttá vált - számol be róla a Telex.

A legfrissebb becslések alapján az orosz olajfinomítói kapacitások legalább 10%-ának sérülése történt, ami komoly hatással van az ország üzemanyagkereskedelmére. Az orosz nagykereskedelmi üzemanyagárak drámai emelkedése figyelhető meg a piacon. Különösen aggasztó, hogy a Novosahtyinszki finomító a támadást követően öt napig lángolt, ami tovább fokozza a feszültséget. Feltehető, hogy az Egyesült Államok is támogatta az orosz energiainfrastruktúra ellen irányuló műveleteket, így Donald Trump is erősebb nyomást gyakorolhat Vlagyimir Putyinra.

A világgazdaság nem kerülne padlóra napi 2,4-2,5 millió hordónyi orosz finomított termék hiányától, máshol ugyanis van bőven finomítói szabad kapacitás. Moszkva számára viszont logisztikai katasztrófa lenne, ha az európai országrészen lévő finomítói leállnának. Az oroszországi benzinhiányról és benzinkutaknál tapasztalt hosszú gépkocsi sorokról már most is számos kép terjed a világhálón.

Az orosz olajfinomító kapacitás, amely napi 6,5 millió hordót tesz ki, 40%-ban nagy, ám nem túlságosan bonyolult egységekből áll. Ezeknél a finomítóknál a köztes üzemek általában széles területen helyezkednek el, ami az energiafelhasználás szempontjából kedvezőtlen. Ugyanakkor ennek van egy fontos pozitívuma is: nehezen válhatnak célponttá egyetlen rakétacsapás számára.

Az európai kontinens finomító üzemei közül tizenkét kiemelkedő létesítmény játszik kulcsszerepet. Ezek a finomítók együttesen napi 3 millió hordó feldolgozási kapacitással bírnak, és jelentős részesedést képviselnek az orosz belső piacon. Fontos megjegyezni, hogy ezek az üzemek már belül helyezkednek azon a 3000 kilométeres távolságon, amely az ukrán területekről elérhető az új generációs robotrepülőgépek számára; sőt, az Omszk városában található legnagyobb finomító is beleesik a lövőtávolság határába.

Az ukránok nem csupán a kontinens finomító létesítményeit veszik célba, hanem a kulcsfontosságú olajvezeték-csomópontokat is támadják.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője úgy véli, hogy a legutóbbi támadás célpontja nem csupán a Mol volt, hanem a teljes orosz olajexport blokkolására irányult, beleértve a vezetékes szállítmányokat is. Kiemeli, hogy Kijev számára valójában kevésbé jelentene problémát az évi 200 millió dollár tranzitdíj elvesztése, mintsem az a tudat, hogy Moszkva évente 5 milliárd dollártól esik el az olajexport révén. Az utóbbi napok ukrán sikeres offenzívái világossá tették, hogy az orosz kőolaj-infrastruktúra Európában sebezhető, ami Putyin számára sokkal fájdalmasabbá teheti a háború folytatását.