Bányabezárás és rekultiváció: Balánbánya történetének új fejezetéhez érkezett.

A múlt héten ünnepélyes keretek között aláírták a balánbányai bányabezárási és rekultivációs munkálatok átvételi jegyzőkönyvét. Gheorghe Iojiban, Balánbánya polgármestere így fogalmazott a Maszolnak adott interjújában: „Ez a helyi közösség számára egy mérföldkő, amely lezárja a bányaváros történetének egy jelentős fejezetét.” Bár ez a fontos lépés megtörtént, a munka még korántsem fejeződött be. Az egykori rézbányából származó steril anyag egy részét továbbra is áthelyezni és stabilizálni szükséges, hogy elkerüljük a lakosságra és a környezetre leselkedő veszélyeket. Ezen kívül a Csíkszentdomokos közigazgatási területén található meddőhányók stabilitása is kérdéses, ami a legfrissebb Hargita Megyei Környezetőrség jelentéséből derül ki.

A balánbányai polgármester tájékoztatása szerint az október 9-i átvételi eseményen részt vett a Román Vízügyi Hatóság, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, valamint a Gazdasági Minisztérium képviselői, továbbá a kivitelező vállalat és az építésfelügyelet munkatársai is. Az ellenőrzés során a szakemberek nem fedeztek fel kivitelezési hiányosságokat, és a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítették a jegyzőkönyvet, ezzel egyértelműen megerősítve a munkálatok színvonalát és megfelelőségét.

A legutóbbi munkálatok során, amelyeket a bányabezárásokkal foglalkozó Coversmin vállalat végzett, a földalatti bányajáratok lezárása történt meg. A felszíni bányajáratoknál betonból készült zárógátakat alakítottak ki, emellett csővezetékeket telepítettek a bányavíz és gázok hatékony elvezetésére. A függőleges aknákat a tervben előírt anyaggal feltöltötték, majd a nyílások lezárása után vasbeton fedlapok kerültek beépítésre, amelyek megfigyelőnyílásokkal és szellőzőcsövekkel vannak ellátva.

A rekultivációs munkák fontos lépése volt továbbá, hogy a régi bányavállalati felszíni épületeket lebontották. Az épületek és alapozások bontásából származó anyagokat feldolgozták és a bánya központi lépcsős szintjének területén, a kőfejtőben rakták le.

A zárógát alsó részén a lejtő stabilizálása érdekében 20 centiméter vastag termőföldet hordtak fel, amelyet füvesítettek, emellett facsemetéket is elültettek. A gát felső részén szintén helyreállították a lejtős területeket, ahol az erózióval érintett szakaszokat rendezték. Itt megemelték az árvízvédelmi gát magasságát, majd 20 centiméter vastag termőföldréteget terítettek le, füvesítést végeztek, és facsemetéket ültettek el.

Az ülepítőtó környékén vízgyűjtő árkok kialakítása történt, melyek célja a két gát közötti források és csapadék hatékony elvezetése. A területen trapéz és négyszög keresztmetszetű védőárkokat hoztak létre, míg a jobb oldali ároknál egy háromlépcsős megoldást alkalmaztak. Ezen kívül a tereprendezés során 20 centiméter vastag termőföldet terítettek le, füvesítést végeztek, valamint facsemetéket ültettek, így a környezetet is gazdagították.

"A bányászat Balánbánya szívét képezte a múlt folyamán. Számtalan generáció dolgozott itt szívvel-lélekkel, és ennek a hagyománynak a megőrzése, valamint tisztelete kiemelkedően fontos számunkra. A bányabezárás folyamata zökkenőmentesen zajlott, és az elért eredmények szilárd alapot teremtenek a környezet újjáépítéséhez és a térség biztonságának fenntartásához" - nyilatkozott a polgármester, hozzátéve, hogy reményeik szerint a bányabezárási folyamat utolsó lépései is hamarosan befejeződnek: ideértve a Központi akna meddőjének stabilizálását, az Antoniu déli galériáján található aktív bányavíz-tisztító állomás lezárását, valamint a Bánya utcai meddőhányó támfalának kiépítését és a steril anyag egy helyre való szállítását.

Utóbbi egyébként azért is lenne sürgető, mert 2018-ban egy heves esőzést követően az itt található zagy megázott és egy része lezúdult, ezzel pedig több lakóházat is veszélyeztetett, illetve az Olt vizét szennyezte. Akkor sürgősségi beavatkozást rendeltek el: kitisztították a patak és az Olt medrét is.

A polgármester tájékoztatása szerint a már elmaradt munkálatok folytatásához a következő lépést várhatóan jövő nyáron teszik meg az illetékesek. Ekkor érkeznek a helyszínre a tervezők, hogy terepfelmérést végezzenek. Ha sikerül időben elkészíteniük a terveket, a munkálatok megkezdésére 2026-ban sor kerülhet. Az elöljáró azonban hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csupán egy szóbeli ígéret, és a kormányzati döntések alakulása még bizonytalan.

Kifejtette: az egykori bányából származó víz, mely a folyóba áramlik, már nem veszélyezteti a környezetet. Az Olt városi szakaszán ismételten életre keltek a halak, békák és kacsák. Ugyanakkor fontos, hogy a víz elvezetése is megvalósuljon; a kivitelezőnek további terveket kell kidolgoznia, és a projekt végrehajtásához kormányhatározat is szükséges.

„Célunk, hogy a munkálatok befejezésekor egy bányászemlékművet állítsunk fel, ezzel is megörökítve ezt a fontos pillanatot. Emléket állítunk mindazoknak, akik hozzájárultak Balánbánya fejlődéséhez és fennmaradásához, kifejezve hálánkat és tiszteletünket irántuk” - nyilatkozta a polgármester.

A Csíkszentdomokos közigazgatási területén található zagytározók megfelelő lezárása és a bányaterület rehabilitálása 2023-ban, Tánczos Barna környezetvédeli minisztersége idején vett új lendületet. Akkor a kormány több mint 70 millió lejt hagyott jóvá bányabezárási projektnek.

A Hargita Megyei Környezetőrség és az Olt Vízügyi Igazgatóság nemrég közösen végeztek terepellenőrzést a megye területén található, egykori bányászati tevékenységekhez kapcsolódó zagytározókban. A vizsgálat során több, a környezet védelmét és a lakosság biztonságát érintő problémát azonosítottak, különösen a Csíkszentdomokos közelében elhelyezkedő 2-es és 3-as számú tározóknál. Az ellenőrzés eredményeit a Hargita Megyei Környezetőrség szeptember 29-én, a prefektusi kollégium keretein belül tette közzé.

Mint emlékeztetnek, a 2-es számú zagytározó 16 hektáron helyezkedik el Csíkszentdomokos közigazgatási területén, amelyből 7,7 hektár egyenes és 8,3 hektár lejtős terültet. A területen körülbelül 3 millió köbméter meddőanyagot halmoztak fel. A szakemberek megállapítása szerint a tározón 2005 óta - amikor a bányabezárásről döntöttek - gyakorlatilag egy kisebb tó alakult ki, miközben a víz elvezetése nem megoldott.

A vizsgálatok során kedvező jelként emelték ki, hogy a zagyban nem észleltek szuffoziót (süllyedéseket) vagy repedéseket. Ugyanakkor aggasztó, hogy a keleti oldalon hiányzik a védőárok, ami fokozza az esővíz által kiváltott károsodások kockázatát.

A hatóságok egy hatástanulmány elkészítését is szükségesnek tartják, mivel a tározókon fás vegetáció - főként lucfenyők - telepedett meg. Ezek a fák viharos időjárás esetén a gyökérzetük kiszakadásával veszélyeztethetik a zagytározók stabilitását, ami eróziót, földcsuszamlást is okozhat. A szakemberek javasolták a fák kivágását, a védőárok kiépítését és a tározón kialakult vizes terület felszámolását.

A 3-as számú zagytározónál a fordított szonda megbízhatóan működik, és folyamatosan karbantartják. Azonban a környezetvédelmi ellenőrzés során a terület száraz állapotban volt. A szakértők a védőgát felső peremén (coronament) és a négy teraszon kisebb vízmosásokat, illetve eróziós nyomokat fedeztek fel.

A védőárok állapota itt is romlott, és több szakasza jelenleg nem használható, így az esővíz képes meddőanyagot kimosni a talajból – hívják fel a figyelmet a szakértők. A hatóságok előírták, hogy végezzenek el egy hatástanulmányt a vegetációra vonatkozóan, valamint a védőárok helyreállítását is el kell végezni – olvasható a jelentésben.

A terepellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a korábban benyújtott lezárási és rekultivációs projektek nem részesültek támogatásban, ráadásul a korábbi engedélyek és jóváhagyások hatálya is lejárt. Ennek következményeként a 2-es, 3-as és 3A számú tározók jelenleg nem rendelkeznek érvényes környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szabályozással.

A jelentés alapján a Minvest Deva SA, a Conversmin SA és a Gazdasági Minisztérium felelős azért, hogy biztosítsák a szükséges forrásokat a tározók műszaki lezárási és rekultivációs terveinek kidolgozásához és megvalósításához. Ezen időszak alatt napi szintű terepellenőrzéseket végeznek, valamint félévente elvégzik a vízminőségi vizsgálatokat; az utolsó hivatalos mérési jelentés 2025 júliusában készült el.

A tározókra egyébként már létezik egy védekezési terv árvizek, jég és véletlenszerű szennyezések ellen, amelyet 2024. szeptember 25-én hagytak jóvá, és amelyet az Olt Vízügyi Igazgatóság továbbított a Hargita megyei katasztrófavédelemnek is.

A Hargita Megyei Környezetőrség az alábbi kötelező intézkedéseket fogalmazta meg: az érintett feleknek sürgősen be kell nyújtaniuk a műszaki lezárások és rekultivációs projektek finanszírozására vonatkozó kérelmeket; minden szennyezési esetet vagy eróziós jelenséget haladéktalanul jelenteniük kell a környezetőrség és a vízügyi igazgatóság felé; a tározókat folyamatosan figyelemmel kell kísérniük; az előírások betartásáról pedig az illetékesek rendszeres jelentéseket kötelesek küldeni a környezetőrség számára.