A Bennu aszteroida becsapódása a Földbe drámai következményekkel járhat, akár globális tél is bekövetkezhet. Az esemény óriási mennyiségű port és törmeléket juttathat a légkörbe, ami blokkolja a napfényt és radikálisan megváltoztatja az éghajlatot. Ez a s
A számítások alapján a valószínűség, hogy 157 év múlva a Földdel ütközik az 500 méter átmérőjű Bennu aszteroida, körülbelül 1 a 2700-hoz. Ha ez bekövetkezne, a következményei globális szinten érezhetőek lennének.
Az utóbbi években a Bennu aszteroida neve számos alkalommal felmerült a köztudatban. Ez az égitest volt az, amelynek felszínéről a NASA mintát gyűjtött, majd sikeresen visszajuttatta azt a Földre. Az első elemzések azonnal felfedték, hogy az anyag ősi óceánok nyomait, valamint az élet alapvető építőköveit rejti magában. Most azonban egy újabb hír érkezett a Bennuról, amely sajnos nem túl kedvező.
A NASA becslése alapján 1:2700 arányban valószínű, hogy a Bennu aszteroida ütközni fog a Földdel. Ne essünk pánikba: a várható találkozásra 2182 szeptemberében kerülhet sor. Persze, itt felmerül a kérdés, hogy a globális felmelegedés következményeként az emberiség még mindig itt lesz-e akkor. Ha mégis túléljük addig, érdemes felkészülnünk a potenciálisan súlyos következményekre.
A tudósok alaposan elemezték a különböző forgatókönyveket, és arra a megállapításra jutottak, hogy a becsapódás előtti légkörön áthaladás során jelentős mennyiségű korom és kén marad a légkörben, ami komoly következményekkel járhat a bolygóra nézve. A legrosszabb forgatókönyv szerint akár 400 millió tonna por is a légkörbe kerülhet, ami egy tartós, fagyos időszakot idézne elő. Ez a folyamat körülbelül 4 Celsius-fokkal csökkentheti a globális átlaghőmérsékletet, míg az ózonréteg harmadára vékonyodhat. Ezen kívül a csapadék mennyisége is drasztikusan csökkenne, mintegy 15 százalékkal kevesebb eső és hó hullana. Az IFLScience cikke szerint mindez annak tudható be, hogy a napfény nem lenne képes elegendő vizet elpárologtatni a felszínről, így a csapadék keletkezése is csökkenne.
A por összetétele jelentős hatással lenne a környezeti folyamatokra. Általánosságban elmondható, hogy a fotoszintézis folyamata drasztikusan csökkenne, ami éhínséget és tömeges elhalálozást idézne elő az ökoszisztémákban. A Science Advances című tudományos folyóiratban közzétett kutatás alapján a kutatócsapat arra a megállapításra jutott, hogy a szárazföldi ökoszisztémák mikroorganizmusainak termelési aránya akár 36%-kal, míg a tengeri organizmusok esetében 25%-kal is csökkenhet. Ugyanakkor, ha a por vasban gazdag, az a kovamoszatok - vagyis mikroalgák - jelentős virágzását okozhatja a Csendes-óceán területén, akár három éven keresztül.
A tudósok megállapítása szerint az emberi történelem során számos alkalommal tapasztalhattunk aszteroida becsapódásokat, amelyek jelentős hatással voltak az evolúciós folyamatokra, sőt, még az ember genetikai struktúráját is formálták.
