A Muszlim Testvériség Franciaországban a sariát szeretné bevezetni, ami komoly vitákat és diskurzusokat generál a társadalomban. Ez a lépés nemcsak a vallási életre, hanem a politikai és kulturális szférákra is hatással lenne, figyelembe véve a sokszínűsé
A Le Figaro keddi beszámolója szerint a francia titkosszolgálatok által Bruno Retailleau belügyminiszternek készített jelentés rávilágít arra, hogy a Muszlim Testvériség és a politikai iszlám képviselői Franciaországban aktívan törekednek a saria, vagyis az iszlám törvénykezés bevezetésére. Ez a fejlemény aggasztó jelenséget tükröz, amely a francia társadalom és politikai rendszer jövőjét is érintheti.
Retailleau korábban bejelentette, hogy a szerdai napon Emmanuel Macron francia elnök irányítása alatt a védelmi tanács fogja áttekinteni a jelentést.
A 73 oldalas jelentés szerint az egyiptomi Hasszan el-Banna által 1928-ban alapított szervezet hittérítési tevékenységének "egyetlen célja van: hogy egy létrehozandó, a sarián nyugvó állam felépítéséhez toborozzon embereket", ennek érdekében pedig - a jelentésben részletesen leírt - hálózatokat igyekszik kialakítani országszerte.
A jelentés készítése érdekében a szerzők 2024-ben Franciaország és Európa különböző területeit bejárták, ahol többek között 45 francia tudóssal és muszlim vezetőkkel folytattak eszmecserét.
A jelentés alapján a testvériség Franciaországban "figyelemre méltó infrastruktúrával" bír, ami különösen figyelemre méltó, hiszen összesen 55 megyében 139 olyan imahellyel találkoztak, ahol a szervezet tevékenykedik. Ezen kívül további 68 imaterem is felfedezésre került, amely "szoros kapcsolatban áll" a szervezettel.
A Franciaország területén található 2800 muszlim imahelyből ez a szám körülbelül hét százalékot képvisel. A szakértők megjegyzik, hogy a szervezethez kötődő vagy ahhoz hasonló mecsetekben a pénteki közösségi imához, amely az iszlám hagyomány része, körülbelül 91 ezer hívő látogat el átlagosan.
Bár a Muszlim Testvériség hivatalosan csupán 53 egyesületet irányít, a rendelkezésre álló információk szerint a mozgalomhoz összesen 280 csoport kapcsolódik. Ezek a csoportok a vallási élet különböző aspektusaiban aktívan részt vesznek, például jótékonysági szervezetek formájában, amelyek széleskörű tevékenységeket folytatnak.
A közösségi média világának alakulását szemügyre véve a dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a "prédikálás 2.0" jelensége alatt egyre több olyan "influenszer" bukkant fel, akik az iszlamista ideológiát próbálják eljuttatni a fiatal, franciául beszélő európai közönséghez. Ez a tendencia figyelemre méltó, mivel új kihívások elé állítja a társadalmat.
A jelentés alapján a Muszlim Testvériség folyamatosan keresi a legitimáció lehetőségeit, és ennek érdekében különféle szervezeteket és hálózatokat alakít ki. Az 1980-as évektől kezdődően a mozgalom a franciaországi UOIF - Iszlám Szervezetek Szövetsége - keretein belül próbált tevékenykedni. Ezek a szervezetek úgynevezett "kettős struktúrával" rendelkeznek, ahol a hivatalos keretek mögött egy titkos iszlám vezetőségi tanács rejtőzik, amely a szervezet valódi stratégiájának kidolgozásáért felelős, és mindez csupán a tagok számára ismert.
A kettős diskurzus kérdéskörében Chakib Benmakhlouf, az Európai Iszlám Szervezetek Szövetségének aktuális vezetője és az Európai Muszlimok Tanácsának egykori elnöke, kifejezi véleményét, miszerint...
Az európai jogi keretrendszer lehetőséget biztosít arra, hogy "kedvező fényben tüntessük fel a tisztességes muszlim modellt, akit az iszlám terjesztésének kiváló példájaként emelnek ki, anélkül, hogy hangsúlyoznánk (...) azt a tényt, hogy a Nyugat iszlamizálódik".
A testvériség fogalma a mecsetek körül bonyolult, szoros kapcsolatokat alakít ki, amelyek a Korán oktatásától kezdve egészen a sportegyesületek működéséig terjednek. Emellett foglalkoznak iszlám társkereséssel és közösségi boltok fenntartásával is, továbbá támogatást nyújtanak a munkavállalás terén. Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítanak a humanitárius kezdeményezésekre, és aktívan részt vesznek az iszlamofóbia elleni küzdelemben.
A hálózatok jellemzően a szegényebb, muszlim többségű városrészekben és a kiemelt várospolitikai területeken tevékenykednek, reagálva a lakosság igényeire. Ezeket a kezdeményezéseket tapasztalt aktivisták irányítják, akik a helyi hatóságokkal való jó kapcsolat kialakítására is törekednek, hogy ezzel elősegítsék a hálózatok sikeres működését.
A testvériség különös figyelmet fordít arra, hogy válaszokat nyújtson a fiatal muszlimok identitáskeresésével kapcsolatos kihívásaira. Elemzők megfigyelése szerint az ideológiai megoldások kidolgozásában a szalafista eszmék mellett a hagyományos szunnita iszlám jogi iskolák, különösen a máliki irányzat tanításait is integrálják.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a testvériség eszméje körülbelül 70 évvel ezelőtt kezdett el teret hódítani Európában, különösen Franciaországban. E folyamat mögött a 1950-es években elindult migrációs hullámok álltak, amelyek lehetővé tették, hogy az első, a testvériséggel foglalkozó szervezetek Nagy-Britanniában, Németországban és Svájcban megalakuljanak. Ezt követően Belgium és Franciaország is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz.
A testvériség retorikájában és aktív szerepvállalásában kulcsszerepet játszik a dokumentum által említett izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos megnyilvánulás. Ezen belül különösen figyelemre méltó, hogy "Franciaországban az antiszemitizmus továbbra is megjelenik a mozgalom tagjainak diskurzusában". Szakértők rámutatnak, hogy a gázai háború kitörése óta a mecsetekben fokozódott az anticionista aktivitás, és számos "anticionista prédikátort" invitáltak előadásra.
A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy az iszlamisták szerint "a köztársaság által képviselt értékek már nem elegendőek", ezért sürgetik egy új, nyilvános párbeszéd megindítását.
A jelentés részletesen foglalkozik a testvériség közel-keleti támogatóival, különös figyelmet szentelve Katarnak és Törökországnak. Ezzel szemben Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek törekvéseiket arra irányítják, hogy megnehezítsék a mozgalom működését. A szerzők hangsúlyozzák, hogy Ankara jelentős mértékű támogatást nyújtott az iszlamista csoportok kampányaihoz, például a francia termékek bojkottjához, amely a francia elnök, Emmanuel Macron 2020-as, az iszlám szeparatizmus veszélyeire figyelmeztető beszéde után indult.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Kapcsolódó témák:**
Murszi megbuktatásáért a koptokon állt bosszút a Muszlim Testvériség
