Csépányi Péter hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás következményeit ma már elengedhetetlen figyelembe venni az erdőtelepítési tervek kidolgozásakor.
A Pilisi Parkerdő Zrt. a tavalyi év során majdnem 50 hektárnyi, korábban mezőgazdasági célokra használt, de már kimerült területen sikeresen végrehajtott erdőtelepítéseket. Az ilyen projekt megvalósítása azonban alapos tervezést és részletes vizsgálatokat követel - nyilatkozta az InfoRádióban a társaság vezérigazgató-helyettese.
"A klímaváltozás következtében a talajaink fokozottan ki vannak téve a környezeti változásoknak, így elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk, milyen hatások érhetik az egyes talajtípusokat. A csapadékviszonyok és a hőmérsékleti ingadozások következtében ezek a természetes erőforrások egyre nehezebben kezelhetők a hagyományos módszerek segítségével" - hangsúlyozta az InfoRádióban Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Amikor a különböző dombvidékek szántását vizsgáljuk, gyakran megfigyelhetjük, hogy főként tavaszi vagy őszi munkálatok után a domboldalak felső rétegei világosabb árnyalatban pompáznak, míg a mélyebb rétegek sötétebb tónusokat mutatnak - magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ez a jelenség nem csupán a nedvesség szintjével függ össze, hanem a talaj humusztartalmának eltérései is befolyásolják a különböző árnyalatokat.
Jelentős a tápanyagok eltűnése a talaj felső rétegeiből, ha az erózió és a földművelés folyamatosan szegényíti azokat
- tette hozzá. A szakértő szerint az erdőknek nagyon fontos szerepük van a talaj védelmében, hiszen például lefékezik az intenzív esők okozta eróziót. A lombkorona lelassítja a cseppeket, csökkenti a víz becsapódási erejét. Emellett az avar és a lombozat rengeteg nedvességet felfog és visszapárologtat, azaz intercepciós hatást gyakorol.
Az erdők nem csupán szépségükkel és biodiverzitásukkal gazdagítják környezetünket, hanem kulcsszerepet játszanak a humuszképződés folyamatában is. Az avarszőnyeg, amely tele van szerves anyagokkal, levelekkel és gallyakkal, folyamatosan táplálja a talajt, hiszen ezek az anyagok lebomlás során humuszt képeznek – hívta fel a figyelmet Csépányi Péter. Ez a folyamat nemcsak a talaj összetételét javítja, hanem növeli a vízmegtartó képességét és termékenységét is, ezáltal fenntartva az ökoszisztéma egészséges működését.
Az avar bomlása során a különböző mikroorganizmusoknak, gombáknak és baktériumoknak elengedhetetlen szerepe van abban, hogy a tápanyagok visszakerüljenek a körforgásba.
A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese az InfoRádió kérdésére megerősítette, hogy az erdőtelepítés előtt elengedhetetlen a talajvizsgálatok elvégzése. Ez a folyamat magában foglalja a talajszelvény-minták vételét, amely során alaposan megvizsgálják a talaj állapotát, egy úgynevezett termőhely-feltárást végeznek. Ezzel a módszerrel pontosan meghatározható, hogy az adott területen milyen talajtípusok találhatók, valamint azok szintezettsége, tömörsége és tápanyagforgalma. Ezen információk birtokában a szakemberek könnyebben dönthetnek arról, hogy milyen fafajok és milyen összetételű erdők ültethetők a területre, biztosítva ezzel a fenntartható és sikeres erdőtelepítést.
Kiemelte, hogy a jelenlegi körülmények között elengedhetetlen figyelembe venni, milyen fajok képesek majd alkalmazkodni az évtizedek múlva várható klímaváltozási irányokhoz. Ennek megfelelően az erdőtelepítési tervek kidolgozásakor mindig egy ilyen módszertani alapú termőhelyfeltárási szakvélemény képezi az alapot - tette hozzá.
