Csoportos kártérítési kereset indítása kartellel okozott kár esetén: vajon megvalósítható?
Sértheti az uniós jogot, ha kartellel okozott kár megtérítése esetén a csoportos behajtási keresetet kizárja a nemzeti szabályozás. Ez a helyzet áll fenn akkor, ha a nemzeti jog nem biztosít semmilyen egyéb kollektív lehetőséget azon személyek egyéni követeléseinek összevonására, akiket valamely kartell folytán kár ért, az egyéni kártérítési kereset pedig lehetetlennek vagy rendkívül nehéznek bizonyul, olvasható az Európai Unió Bírósága C-253/23. számú ügyben hozott ítéletében.
Harminckét fűrészüzem, amelyek Németország, Belgium és Luxemburg területén működnek, azt hangoztatják, hogy jelentős kár érte őket egy olyan kartell révén, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 2005. június 28. és 2019. június 30. között túlárazta a hengeres faanyagot, amit ezek az üzemek vásároltak.
Minden érintett fűrészüzem az ASG 2 társaság részére engedményezte a kártérítéshez fűződő jogát. Ez a társaság a német jogszabályok szerint "jogi szolgáltatóként" csoportos kártérítési pert indított a tartomány ellen egy német bíróság előtt. A társaság saját nevében és saját költségén, ugyanakkor a fűrészüzemek érdekében, sikerdíj ellenében képviseli őket.
A tartomány vitát indított az ASG 2 kereshetőségi jogának érvényességéről. Álláspontjuk szerint a német jogszabályok - ahogy néhány nemzeti bíróság is értelmezte - nem adnak felhatalmazást a szolgáltató számára, hogy versenyjogi vétség kapcsán csoportos keresetet indítson.
A német bíróság megállapította, hogy a csoportos behajtási kereset az egyedüli olyan kollektív eljárási forma Németországban, amely lehetővé teszi a kartell által okozott károk kompenzálásának valódi érvényesítését. Ennek fényében a bíróság arra kíváncsi, hogy az Európai Unió Bírósága szerint ellentétes-e az uniós joggal az a nemzeti jogi interpretáció, amely megakadályozza a kartell által megsértett felek csoportos keresetének benyújtását.
A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az uniós jog minden olyan személy számára, akit a versenyjog megsértése folytán kár ért, biztosítja a jogot ahhoz, hogy e kár teljes megtérítését követelje. Kártérítési keresetet indíthat akár közvetlenül az e joggal rendelkező személy, akár pedig olyan harmadik személy, akire e jogot engedményezték.
Az uniós jog azonban nem szabályozza a versenyjog megsértésével okozott kár megtérítéséhez való jog gyakorlásának módjait. Következésképpen ezeket az egyes tagállamok feladata meghatározni, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét.
A jelen ügyben a német bíróság feladata az, hogy alaposan megvizsgálja, vajon a nemzeti jogszabályok olyan értelmezése, amely megakadályozza a kartellek által okozott károk csoportos kereset keretében történő kompenzálását, összhangban áll-e a tényleges érvényesülés elvével. Amennyiben a bíróság arra a következtetésre jut, hogy...
a német bíróságnak meg kell állapítania az uniós jog megsértését.
Ebben az esetben arra kell törekednie, hogy a nemzeti jogszabályi rendelkezéseket az uniós joggal összhangban értelmezze. Amennyiben az összhangban álló értelmezés lehetetlennek bizonyul, a német bíróságnak mellőznie kell azon nemzeti jogszabályi rendelkezések alkalmazását, amelyek tiltják a szóban forgó egyéni kártérítési követelések csoportos kereset útján történő érvényesítését.
