Európában jelentős mértékben megugrott a drónnal kapcsolatos incidensek száma.

Az elmúlt három hónap során legalább tíz európai országban figyeltek meg titokzatos drónok által végrehajtott repüléseket. E rejtélyes incidensek következtében Dánia tegnap bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti az összes kereskedelmi drónrepülést az ország egész területén.

Az EU hivatalosan is elindította "drónfal"-kezdeményezését a blokk keleti határai mentén. A NATO pedig fokozottan figyeli a balti államok légterét.

Július 28-án a litván hatóságok hivatalos tájékoztatása szerint egy drón érkezett Oroszország irányából, átlépve a litván határt.

Dovile Sakaliene, Litvánia védelmi minisztere úgy véli, hogy a drón valószínűleg Oroszország területéről indult Ukrajna felé, de véletlenül Litvánia légterébe került.

Néhány nappal később meg is találták a robbanóanyaggal felszerelt drónt egy katonai kiképzőterületen.

Ez azonban nem volt az első alkalom: július 10-én már történt egy hasonló eset, amikor egy orosz drón átlépte a litván légtér határait.

Litvánia a NATO segítségét kérte légvédelme megerősítésére. Kęstutis Budrys külügyminiszter és Mark Rutte NATO-főtitkár "azonnali lépésekről" állapodott meg a katonai szövetség légvédelmének megerősítéséről.

Szeptember 9-én legalább 19 orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe, amit az ország központi parancsnoksága "agresszív cselekedetnek" minősített.

A lengyel fegyveres erők kilőtték az ország légterét ismételten megsértő drónokat. Ez volt egyébként az első alkalom az orosz-ukrán háború 2022 februári kitörése óta, hogy Lengyelország közvetlenül orosz eszközöket semmisített meg.

A drónészlelések után Lengyelország és Ukrajna közös drónelhárítási kiképző programot jelentett be.

Szeptember 15-én egy drónt észleltek Varsóban a Belweder elnöki palota fölött - ezt az eszközt az állami védelmi szolgálatok semlegesítették.

Másnap a lengyel hatóságok őrizetbe vettek egy 17 éves belarusz nőt és egy 21 éves ukrán férfit, akik állítólag kormányzati épületek fölött reptettek drónokat.

Szeptember 8-án egy orosz drón hatolt be Románia légterébe egy Ukrajna ellen irányuló éjszakai támadás részeként. Az esemény következtében a román hadsereg F-16-os vadászgépeket vetett be a légtér védelmének biztosítására. Ezen a napon egy másik drón is balesetet szenvedett, amely Lettország keleti területein zuhant le, s ez az eszköz a belorusz légtérből indult.

Romániában szeptember 13-án újabb incidenst jelentettek. A védelmi minisztérium szerint egy orosz drónt észleltek a román-ukrán határ mentén két F-16-os felügyelete mellett.

A BBC információi alapján egy Geran típusú, orosz elnevezése szerint Shahed-136 kamikaze drónról van szó, melyet Ukrajna ellen irányuló támadások során alkalmaznak. A drón Chilia Veche falutól körülbelül 20 kilométeres távolságra került észlelésre, aztán nyomtalanul eltűnt a radarok látóteréből. A román hatóságok megerősítették, hogy a drón nem repült lakott területek felett, így nem jelentett közvetlen veszélyt az ott élőkre.

Bár egy nemrégiben elfogadott jogszabály lehetőséget biztosított volna a drónok légvédelmi intézkedésekkel való semlegesítésére, a román fegyveres erők végül nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Az előző héten öt dán repülőtér - köztük Koppenhága, Aalborg, Billund, Esbjerg és Sønderborg - területén drónok megjelenését tapasztalták. A dán hatóságok az eseményeket "koordinált támadásként" minősítették, ami miatt Koppenhága és Aalborg repülőtereit hosszú órákra le kellett zárni.

Bár a dán hatóságok és a NATO sem tudtak konkrét elkövetőt azonosítani az incidens kapcsán, az orosz kapcsolatok lehetősége továbbra is fennáll. Az esemény következtében a dán kormány mérlegeli a NATO 4. cikkelyének életbe léptetését is.

Ez lehetőséget biztosít egy tagállam számára, hogy az Észak-Atlanti Tanács, amely a NATO legfontosabb politikai döntéshozó testülete, elé terjesszen egy ügyet.

Szeptember 23-án drónok észlelése miatt körülbelül három órára lezárták Oslo repülőterének légterét Norvégiában, ami következtében a járatokat át kellett irányítaniuk.

A norvég és a dán hatóságok együttműködve kutatják az oslói és koppenhágai eseményeket, azonban eddig nem bukkantak rá megerősített kapcsolatokra.

Szeptember 27-én drónok jelentek meg több katonai létesítmény fölött, beleértve a Skrydstrup légibázist és a Jütlandi Dragonyos Ezredet. A dán védelmi minisztérium másnap hivatalosan is megerősítette az eseményt.

Az Associated Press jelentése alapján több száz civil jelentés érkezett drónok észleléséről, amelyeket a hatóságok jelenleg is alaposan áttekintenek.

A csúcsidőszakra Németország és Svédország is segítséget nyújt Dániának, beleértve a C-sUAS képességeket is. Ezek a rendszerek különféle radarokat, optikai eszközöket és akusztikus technológiákat alkalmaznak a drónok hatékony neutralizálására.

Szeptember 22-én éjjel rejtélyes drónok jelentek meg Mourmelon-le-Grand katonai bázisának fölött. Az észlelt apró légi járművek nem a hadsereg irányítása alatt álltak, ami további kérdéseket vet fel a biztonság és a légiforgalom ellenőrzésével kapcsolatban.

A hivatalos tájékoztatásban nem közölték a megfigyelt drónok típusait, de a források alapján úgy tűnik, hogy nem voltak "kisméretű" példányok.

Az eset miatt fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be azon a raktárnál, ahol az egyébként ukrán katonákat is kiképző 501-es harckocsiezred eszközeit tárolják.

Szeptember 26-án a Németországgal és Dániával határos Schleswig-Holstein tartományban több drónt is észleltek.

A német léginavigációs szolgálat (DFS) legfrissebb statisztikái alapján az idei évben eddig összesen 144 drónátrepülést dokumentáltak, amelyek közül 35 a frankfurti repülőtér környékén zajlott.

A DFS korábbi nyilatkozata szerint az Euronewsnak a megfigyelések 90%-a repülőterek környékén zajlott, és ezek többségét pilóták vagy légiforgalmi irányítók észlelték.

A jelentés alapján nem állapítható meg pontosan, hogy ezek közül hány drón szolgált kémkedési célokra.