"Egy ingatlanfejlesztő legfőbb feladata, hogy új perspektívákat nyerjen, és gazdag tapasztalatokat gyűjtsön, amelyeket később a helyi piacra alkalmazhat." - Tiborcz István a Mandinernek.

Melyek azok a kulcsfontosságú területek, ahol Budapest fejlesztésre szorul? Hogyan lehetne hatékonyan javítani a lakáshoz jutás lehetőségeit a fővárosban? Miként léphetne túl Budapest a „szép és olcsó” turisztikai imázsán? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Tiborcz Istvánnal, a BDPST Group alapítójával az iCon-intelligent economy konferencián. Olvasd el interjúnkat, ahol mélyebb betekintést nyújtunk a város jövőbeli lehetőségeibe!

Napjainkban Budapest fejlődése szempontjából több kulcsfontosságú terület kiemelkedő jelentőséggel bír. Először is, a közlekedési infrastruktúra modernizálása elengedhetetlen, hiszen a város folyamatosan növekvő népessége és forgalma miatt a hatékony közlekedési megoldásokra van szükség. A zöldfelületek bővítése és a fenntartható városfejlesztés szintén fontos, mivel a városi életminőség javítása érdekében elengedhetetlen a tiszta levegő és a természetközeli környezet biztosítása. Ezen kívül a digitális infrastruktúra fejlesztése is prioritást élvez, hiszen a 21. századi városok számára elengedhetetlen a gyors internethozzáférés és az intelligens megoldások integrálása. Végül, a szociális szolgáltatások és az oktatási intézmények fejlesztése is kulcsfontosságú, hogy minden budapesti lakos számára egyenlő esélyek álljanak rendelkezésre a fejlődéshez. Mindezek a területek hozzájárulhatnak Budapest jövőbeni versenyképességéhez és lakóinak életminőségéhez.

Szerintem Budapestnek egy hosszú távú fejlesztési stratégiára lenne szüksége, amelyet szakmai konszenzus övez, és annak kellene meghatároznia, hogy a város mely területein milyen fejlesztések valósulhatnak meg, milyen fejlesztésekre és funkciókra van szükség. Ugyanis azt gondolom, hogy

Az, hogy Budapest számára nem készült el egy átfogó és hosszú távú fejlesztési koncepció, komoly következményekkel jár. Ennek eredményeként a város különböző kerületeiben szigetszerűen, egymástól függetlenül valósulnak meg a fejlesztések, így azok nem tudnak harmonikusan kapcsolódni egymáshoz. A hiányzó összefogás miatt a város fejlődése szétszabdalt, és az egyes projekteket nem sikerül egy koherens egészbe illeszteni.

Ön szerint mivel érdemesene kezdeni?

Személyes véleményem szerint Budapest fejlődése szempontjából három terület kiemelkedően fontos. Először is, a belváros épített örökségét sürgősen rendbe kell hozni. Az itt található műemlékek mellett a leromlott ingatlanoknak is új funkciót kell találni, hiszen ez a városrész Budapest "szíve", ahol a turizmus is a legnagyobb mértékben megnyilvánul. Érdemes lenne átgondolni, hogyan lehetne ezeket a területeket a jövőben hasznosítani. A második fontos aspektus a barnamezős területek, vagyis a rozsdaövezetek rehabilitációja. Ezeket a zónákat átfogóan szükséges kezelni, és bele kell illeszteni egy hosszú távú városfejlesztési stratégiába. Először is fel kell mérni, hogy hány ilyen barnamezős terület található Budapesten, és milyen lehetőségek rejlenek bennük. Az ilyen helyszínek revitalizálása nemcsak a városképet javítaná, hanem új élettereket és munkahelyeket is teremthetne.

Alapvetően arra törekszem, hogy a meglévő épületek felújítása kerüljön a középpontba, és ezek újraélesztésével gazdagítsuk a város vérkeringését. Fontosnak tartom, hogy a kijelölt övezetek átalakítása és fejlesztése is prioritást élvezzen. Ha azonban ezek a megoldások nem kivitelezhetők, akkor érdemes elgondolkodni zöldmezős beruházásokban a megfelelő területeken. Ezen túlmenően, szerintem érdemes felfedezni azokat a könnyen megvalósítható, gyors fejlesztési lehetőségeket, amelyeket 1-2-3 éven belül meg lehet valósítani, és amelyek már most is érdemi javulást hozhatnának a város élhetőségében. Például a belvárosban egy fontos lépés lehetne a Duna gyalogos elérhetőségének javítása: érdemes lenne átgondolni, hogy a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti autós forgalmat a rakpart mentén vezessük, ezáltal meghosszabbítva a Duna-korzót egészen a folyó partjáig.

A fővárosi lakáshoz jutás megkönnyítése érdekében számos innovatív megoldás alkalmazható. Az egyik lehetőség az új lakóingatlanok építése, különösen a barnamezős területeken, ahol korábban ipari tevékenységek zajlottak. Ezek a területek gyakran jól megközelíthetők, és a rehabilitációjuk nemcsak új lakások létrehozását, hanem a városi környezet revitalizálását is magával hozhatja. Egy másik megoldás a meglévő, üresen álló épületek helyreállítása és új funkcióval való megtöltése. Az ilyen ingatlanok új élettel való megtöltése nemcsak a lakásállomány növelését szolgálja, hanem a fenntarthatóságot is elősegíti, hiszen így kevesebb új építkezésre van szükség, ami csökkenti a környezeti terhelést. Ezen kívül érdemes lenne a közlekedési és infrastrukturális fejlesztésekre is fókuszálni, hogy a lakóhelyek könnyen megközelíthetőek legyenek, ezzel ösztönözve a lakók elköltözését a belvárosból a külső kerületekbe. A közösségi terek kialakítása és a zöldfelületek növelése szintén hozzájárulhat a városi életminőség javításához, így a lakások iránti kereslet növekedéséhez. Mindezek mellett a lakásvásárlási támogatások és kedvezmények bevezetése is segíthet a fiatalok és családok számára a megfizethető lakhatás elérésében, így elősegítve a főváros lakosságának sokszínűségét és dinamizmusát.

A lakhatási gondok hátterében számos tényező áll, és ezek közül Budapest esetében különösen figyelemre méltó, hogy a város turisztikai vonzereje kiemelkedő. A főváros folyamatosan szívja magába a látogatókat, míg az Airbnb platform az utóbbi évtizedben drámaian megnövelte a bérleti díjakat és a lakásárakat. Ennek eredményeként a belvárosban, de már a külvárosi területeken is szinte lehetetlenné vált megfizethető lakásokat találni, ami hosszú távon sürgős megoldást igényel.

Közben ez a jelenség kiüresíti a fővárost, mert ahol zömében turisták vannak, ott a normál városi élet csekélyebb lesz. Azt az életformát ugyanakkor nem szabad elveszíteni, hogy az itt élő magyarok is használják a belvárost. Véleményem szerint ezen a kihíváson az kevésbé segítene, ha az üresen álló, de műemlék jellegű belvárosi épületeket akarnánk lakáscélú fejlesztések keretében felújítani, ugyanis ezeknek a renoválása nagyon költséges, így a bérleti díjuk is magas lenne.