Egy Instagram-modell szerepe kulcsfontosságú lehetett abban, hogy egy brit hadiipari vállalat kikerülje az orosz szankciók szorítását.
![](/images/content/8442055217/64858c741aa8cae09dfa5f8e48c38429.png)
Az Oroszországgal szembeni háborús szankciók életbe lépése óta számos posztszovjet állam exportja drámai mértékben, több százalékos növekedést mutat. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a jelenség gyanús, mivel úgy tűnik, hogy az áruk egy része valójában nyugati vállalatok révén jut el Moszkvába. Az oroszokkal szoros kapcsolatokat ápoló országokban bejegyzett cégek közvetítő szerepet játszanak a szankciók kijátszásában. Érdemes megemlíteni, hogy például a ballisztikus rakéták és a kamikaze-drónok „agyai” túlnyomórészt nyugati technológiai alapokon állnak.
Jelenleg egy kirgiz TikTok-influenszer ügye újabb kérdéseket vet fel az ukrajnai inváziót követően bevezetett szankciók hatékonyságával kapcsolatban. A BBC újságírói novemberben felfigyeltek egy brit vállalatra, amely több mint kétmillió dollár, azaz több mint hétszáznyolcvanmillió forint értékben szállított szankciókkal sújtott orosz cégeknek olyan csúcstechnológiás objektíveket, amelyek hihetetlen pontosságukkal és precizitásukkal katonai célzó- és megfigyelőrendszerekhez használhatók.
A Beck Optronic Solutions nem csupán a brit Challenger 2 harckocsik és az F35-ös vadászrepülők alkatrészeinek gyártásában jártas, hanem a nemzetközi fegyverkereskedelem izgalmas szereplője is. A vállalat kirgizisztáni Biskekben bejegyzett Rama Group nevű közvetítőcégen keresztül több millió dollár értékű optikai rendszereket szállított Moszkvába, melyek rakétákba és harckocsikba voltak szánva. Az ügylet különös figyelmet érdemel, mivel a Beck Optronic termékei szerepelnek a szankciós listán, így azok legális exportja Oroszországba nem megengedett. A helyzet pikantériáját fokozza, hogy a Rama Group mögött egy modell-influenszer áll, akinek közösségi média posztjaiból egyáltalán nem derül ki az illegális haditechnikai kereskedelemhez való kapcsolódása. Ez az eset rávilágít arra, hogy a modern üzleti világban a látszat és a valóság néha drámaian eltérhet egymástól.
Valeria Baigascina csupán huszonöt esztendős, és a közép-ázsiai Kazahsztán szívéből érkezett. Jelenleg Fehéroroszországban él, ahol közösségimédia-modellként tevékenykedik. Az utóbbi évek során számos izgalmas helyszínről, mint például Dubaj, Sri Lanka és Malajzia, osztotta meg élményeit és fotóit a követőivel. Az utazás iránti szenvedélye folyamatosan új kalandokat hoz az életébe.
A Baigascina profilok a cikk publikálásának időpontjában már nem hozzáférhetők.
A fehérorosz cégadatbázis szerint Baigascina 2023 februárjától a Rama Group alapító-vezérigazgatója, ami jelenlegi otthonától mintegy háromezer-hétszáz kilométerre van bejegyezve. Kirgizisztán és Fehéroroszország is szovjet utódállamok, utóbbi Vlagyimir Putyin orosz elnök legerősebb európai szövetségese.
Tavaly decemberben és idén januárban a Rama két brit gyártmányú objektív-szállítmányt is küldött a Moszkvától néhányszáz kilométerre fekvő Szmolenszkbe, egy bizonyos Sol Grouphoz, ami az Egyesült Államok szankciós listáján szerepel.
Az újságírók figyelme egy újabb kirgiz vállalatra, a Shisanra terelődött, amelyet a Beck megbízott egy figyelemre méltó, másfél millió dollár - ötszáznyolcvanötmillió forint - értékű szállítmány lebonyolításával. Ez a szállítmány „rövidhullámú infravörös kameralencséket” tartalmaz, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a modern technológiában. A lencsék a jekatyerinburgi Ural Optikai és Mechanikai Üzemhez érkeztek, amely híressé vált bombacélzó berendezéseinek gyártásáról, és mivel közvetlen kapcsolatban áll az orosz hadsereggel, ezért nem meglepő, hogy szankciók sújtják. Érdekes egybeesés, hogy a Rama és a Shisan ugyanarra a címre van bejegyezve – egy modern, ötemeletes lakóépületre Biskek egy dinamikusan fejlődő városrészében.
Kirgizisztánban komoly üzleti ág épül a háborús szankciók megkerülésére: a washingtoni székhelyű C4ADS biztonsági elemzőközpont szerint csak a Rama tavaly július és december között, mindössze hat hónap alatt több mint ezerhétszáz szállítmányt juttatott Kirgizisztánon keresztül Oroszországba, ennek több mint kétharmada a "kiemelt fontosságú harctéri tárgyak" vámkódja alá tartozik. Ugyanebben az időszakban a Shisan több mint háromszázhetven szállítmányt teljesített Oroszországba, aminek szintén több mint kétharmada minősült hadiipari tételnek.
A Rama legújabb szállítmánya amerikai és brit elektronikai termékekből állt, melyeket egy orosz katonai iparágban tevékenykedő, amerikai szankciókkal érintett orosz vállalat részére készítettek.
Baigascina idén májusban eladta a cégét legjobb barátnőjének, Angelina Zsurenkónak, akinek fehérneműboltja van Kazahsztánban.
A lap hiába próbálta felvenni a kapcsolatot a modellel, mivel ő éppen üzleti ügyek miatt távol volt, majd dühösen letette a telefont, amikor egy újságíró érdeklődött tőle. Később, a cég papíralapú új tulajdonosa, Zsurenkó, valamint a Sisan vezérigazgatója, Jevgenyij Anatoljevics Matvejev, hasonlóan reagáltak: "nevetségesnek" és "álhírnek" minősítették a felmerült vádakat. A Beck Optronic határozottan kijelenti, hogy nincs semmiféle kapcsolata Oroszországgal vagy Kirgizisztánnal, és a szállítmányok létezéséről sincs tudomásuk. Szerintük a vámpapírokat valaki hamisíthatta meg.
David O'Sullivan, az Európai Unió szankciók végrehajtásáért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy a gyártóvállalatoknak kulcsszerepet kell játszaniuk a szükséges ellenőrzések elvégzésében. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, kik a végfelhasználók, és hová kerülnek végül azok a bizonyos "harctéri eszközök".
Egy ukrán korrupcióellenes szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy az orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkező cégeknek tudomásul kell venniük: az általuk forgalmazott termékek potenciálisan emberéletek kioltásához vezethetnek.