A TikTok világában egyre inkább teret hódít a koldulás jelensége. Az emberek kreatív módon próbálnak támogatást kérni, miközben figyelemfelkeltő tartalmakkal szórakoztatják a közönséget.
Élő adások során nehéz sorsú embereket, köztük gyerekeket, arra kényszerítenek, hogy kolduljanak, miközben a körülmények rendkívül súlyosak.
Egyre gyakoribb az a jelenség, miszerint főként afganisztáni gyerekeket arra használnak fel, hogy TikTok élő adásokban kolduljanak. Ezek a gyerekek, akik gyakran sárból épült kunyhókban élnek, órákon keresztül könyörögnek virtuális ajándékokért, melyeket pénzre lehet váltani. Bár a TikTok szabályzata tiltja a gyerekekkel történő koldulást, az Observer oknyomozása szerint az ilyen jellegű tartalmak elterjedtek és az algoritmus még segíti is a terjedésüket. A platform akár 70%-os jutalékot is levon az ajándékok után, ezzel profitálva a tartalomból.
Több szakértő, köztük az ENSZ és gyermekvédelmi szervezetek képviselői, éles kritikát fogalmaztak meg a TikTok és közvetítői ellen, amiért anyagi hasznot húznak a kiszolgáltatott emberek szenvedéséből. Rámutattak arra, hogy számos élő közvetítés mögött szervezett koldulás áll, amelyet gyakran harmadik felek irányítanak, akik felügyelik a szereplők bevételeit és az ő megjelenésüket a videókban. Az ilyen tartalmak gyakran megalázó vagy veszélyes viselkedéseket tükröznek, például emberek önsértése, hosszú órákon át tartó ébrenlét, vagy sárban való fekvés a kamerák előtt.
A TikTok azt állítja, hogy aktívan fellép az ilyen jellegű visszaélések ellen, és több millió élő közvetítést tilt le havonta. A vállalat szerint a platform biztonsága érdekében külön technológiai és emberi csapat dolgozik a problémás tartalmak kiszűrésén. Azonban a moderáció sokszor lassú vagy hatástalan, és a közönség gyakran nem tudja megállapítani, hogy a szereplők valóban részesülnek-e a bevételekből. A szereplők anonimitása tovább nehezíti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
Bár a TikTokos adománygyűjtés sokszor kihasználáshoz vezethet, akadnak olyan esetek is, amikor valódi segítséget nyújtott a rászorulóknak. Például háborús övezetekben vagy súlyos betegségekkel küzdő emberek számára ilyen módon érkezett támogatás. Azonban gyakran nem egyértelmű, hogy ki is profitál valójában a videós tartalmakból. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy sok esetben a résztvevők nem önszántukból jelennek meg a közvetítésekben, hanem külső nyomás vagy kényszer hatására. Ezért elengedhetetlen, hogy szigorúbb szabályozási keretek, hatékonyabb korhatár-ellenőrzés és átláthatóbb moderációs rendszerek lépjenek életbe.
