Románia új elnökének megválasztása után izgalmas fordulatokkal gazdagodott a politikai táj. Európa fellélegezhet, de vajon valóban vége a nehézségeknek, vagy csak most kezdődik a valódi kihívások sora?

Egyértelmű győzelmet aratott a romániai elnökválasztás második fordulójában a bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan, aki az elkövetkező öt évben vezetheti Romániát. A helyzet zűrzavaros, kormány egyelőre nincs, így az új államfőé a feladat, hogy ismét kormányozhatóvá tegye az országot. Nyugat-Európa és az EU vezetése fellélegezhetett, hogy nem EU-szkeptikus és oroszbarát jelölt nyerte a választást, hanem a nyugatos út mellett elkötelezett politikus. De a román politikai káosz megoldása nem ígérkezik könnyűnek. Mi vezetett Dan győzelméhez, és mi várható az elkövetkezőkben? - ezekről is szól az elnökválasztást értékelő cikkünk.

Bár az utolsó pillanatig kétesélyesnek tűnt a romániai elnökválasztás második fordulója, a független jelöltként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester végül meggyőző fölénnyel nyert:

a szavazatok 53,60%-át szerezte meg, összesen 6 168 642 voksot gyűjtve, 829 589-cel többet, mint ellenfele.

George Simion 46,40%-os arányban végzett a második helyen, összesen 5 339 053 szavazatot gyűjtve össze. A választásokon összesen 11 507 695 román állampolgár vett részt, ami 64,72%-os részvételi arányt mutat - ez kiemelkedő részvételi arányt jelent Románia történetében.

Érdemes alaposabban megvizsgálni néhány érdekes adatot. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a román diaszpóra kire adta voksát, hiszen az első fordulóban, ahol 11 jelölt indult, Simion a külföldi szavazatok 61 százalékát zsebelte be. Ha csupán a diaszpóra szavazhatott volna, Simion most is ünnepelhetne, mivel a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke a külföldön élők között 55,86 százalékos támogatottságot ért el. Ugyanakkor a statisztikák azt is jelzik, hogy Dan is sikeresen mozgósította a külföldön élő románokat. Míg Nyugat-Európában Simion a második fordulóban is dominált, Oroszországban, Belaruszban és Ukrajnában például a bukaresti főpolgármester tudta megfordítani a helyzetet.

A külföldi szavazatok száma a legutóbbi választásokon elérte az 1 633 549-et, ami történelmi csúcsnak számít a rendszerváltás utáni Románia életében. Az első fordulóhoz viszonyítva a román diaszpóra aktívan részt vett a voksolásban: míg két héttel korábban csupán 926 115 fő szavazott külföldön, addig most a részvétel 76 százalékkal nőtt. Nyugat-Európa országaiban Simion jelentős előnnyel nyert: Németországban 68,3, Spanyolországban 67,98, Olaszországban 66,78, Ausztriában 66,09, az Egyesült Királyságban 58,46, míg Franciaországban 57,25 százalékot ért el. E jelenség hátterében az áll, hogy Nyugat-Európában sok román vendégmunkás olyan területeken dolgozik, ahol nem szükséges szaktudás, és sokan közülük az egész román politikai rendszert bírálják amiatt, hogy külföldre kényszerültek "alantasabb" munkát végezni. Ennek következtében könnyen elérhetők számukra a rendszerellenes üzenetek.

Dan, aki a Nyugat melletti elköteleződéséről ismert, nemcsak Nyugat-Európában, hanem a régió más részein is sikereket aratott. Magyarországon például a helyi román közösség több mint 92 százaléka támogatta őt, javarészt erdélyi magyarok révén. Moldova helyzete viszont különösen figyelemre méltó, hiszen a lakosság jelentős része román nyelven kommunikál, és sokan közülük román állampolgársággal is rendelkeznek, még akkor is, ha moldovai születésűek. A Simion vezette AUR párt egyik legfontosabb célkitűzése a románok egyesítése, amit a párt neve is tükröz, hiszen a történelmi Besszarábia a két világháború között Románia része volt. Moldovában az AUR-nak van egy testvérpártja, amely szintén ezt a célt tartja szem előtt. Ezzel szemben Moldovában Simion pártja mindössze 12 százalékos támogatottságot ért el, míg Dan 88 százalékot szerzett. Érdekesség, hogy Simiont a moldovai vezetés, amely a Nyugat iránt elkötelezett, kitiltotta az országból.

Érdemes megnézni a Románián belüli szavazatok területi megoszlását. Az ország térképét vizsgálva érdekes kettősség bontakozik ki:

míg az 1920 előtti Románia legtöbb megyéjében Simion győzött, a történeti Magyarországtól kapott területeken (Erdély, Partium, Bánát) majdnem mindenhol Dan.

A jelenség mögött több ok is húzódik: a nyugati régió általában nyitottabb a nyugati értékekre, mint a keleti területek. Dan, aki erdélyi származású, születése helyét, Fogarast is kiemelte kampányában. Emellett a romániai magyar kisebbség is jelentős hatással volt a választásokra, hiszen ők tömegesen támogatták Dant.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (AUR) már az első választási forduló után hírhedtté vált Simion magyarellenes retorikája miatt, és ennek következtében elindították a "STOP Simion" kampányt, amely a magyar közösség figyelmét a politikai ellenállásra irányította, nem pedig Dan támogatására. E kampány célja a Simion ellen irányuló protestszavazás volt. Az események azonban egy váratlan fordulatot vettek, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a két forduló között kifejezte egyetértését Simion egyik nyilatkozatával, amit sokan, köztük maga Simion is, úgy értelmeztek, hogy Orbán a AUR vezetőjét támogatja. Ennek ellenére a magyar kisebbség szinte egységesen Danra adta voksát.

Ha megnézzük az adatokat, a "legmagyarabb" romániai megyében, a székelyföldi Hargitában a szavazatok 90,78 százalékát szerezte meg a bukaresti főpolgármester. Az ugyancsak székelyföldi Kovásznán 84,42 százalékot szerzett Dan. A szintén jelentős kisebbséggel rendelkező Maros megyében 67,02, Bihar megyében 63,64, Szatmárban 63,51 százalékot kapott Dan. A harmadik legnagyobb arányban Kolozs megyében győzött a független jelölt - 70,16 százalékkal -, de itt jó eredményéhez a helyi magyarok mellett nagyban hozzájárult az is, hogy a nagyvárosok inkább Dan-pártiak, márpedig a megyeszékhely, Kolozsvár Románia második legnépesebb városa. Brassó megyében 62,69, Temes megyében 58,37, Szeben megyében 58,55, Fehér megyében 51,7, Máramaros megyében pedig 51,21 százalékos arányban győzött Dan. A Kárpátokon inneni Romániában csak Beszterce-Naszód (50,36 százalék), Hunyad (53,57 százalék), Krassó-Szörény (57,59 százalék) és Arad megyében (52,56 százalék) végzett az első helyen Simion.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke még vasárnap este Facebook-üzenetben gratulált Dannak az elnökválasztási győzelemhez.

Szívből gratulálok Nicușor Dannak! A magyarok nagyon nagy számban szavazták meg Románia új elnökét határon innen és túl. Örvendek az eredménynek, és nagyon büszke vagyok a közösségünkre! Ismét bebizonyítottuk: a nehéz időkben összefogunk, számíthatunk egymásra

- fogalmazta meg.

Az elnökválasztás kimenetele kétségtelenül számos részletes elemzés alapjául szolgál majd, azonban van néhány tényező, amelyet kiemelhetünk, és amelyek hozzájárulhattak Dan győzelméhez.

Ismeretes, hogy Simion hatalmas fölénnyel nyerte az első fordulót, a szavazatok 40,96 százalékát szerezve meg, míg Dan 20,99 százalékkal lett második. A harmadik helyezett, a kormánypártok közös jelöltje, Crin Antonescu, aki kevesebb mint 1 százalékponttal maradt le mögötte, egyik jelölt támogatására sem buzdított, ahogy a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kicsekkolt és trumpista üzeneteket megfogalmazó, negyedik helyen végzett Victor Ponta sem. Utóbbi azonban a kampány végén tett néhány megnyilvánulást, ami arra utalt, hogy inkább Dant látná szívesen az államfői poszton.

A pártok közül a nevével ellentétben inkább konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyértelműen Dan támogatására buzdított. Nem foglalt állást viszont a legnagyobb parlamenti párt, a PSD, amely az első forduló után kilépett a kormányból, miután miniszterelnökük, Marcel Ciolacu lemondott posztjáról. A PSD állítólag rendkívül megosztott volt: bár a párt alapvetően nyugatos irányultságú, sok tagja és híve inkább Simion mellett tört lándzsát Dannal szemben. Jól mutatja a pártban uralkodó hatalmas zavart, hogy a pártszékházban szinte teljes sötétség uralkodott a második forduló estéjén.

A második forduló eredményei alapján Antonescu és Ponta híveinek nagyobbik része is Danra szavazott, illetve a csak a második fordulóban szavazók nagy része is inkább Danra adta a voksát. Elemzők már a két forduló között arról beszéltek, hogy a jó mozgósítás inkább a bukaresti főpolgármesternek kedvez majd, 60 százalékos részvétel fölött már szinte borítékolható a Dan-győzelem. Így is lett.

Az eredményhez két, már említett tényező is nagyban hozzájárult: egyrészt az, hogy a magyar lakosság szinte egyöntetűen a progresszív jelölt mellé állt, másrészt az, hogy a diaszpórában Dannak még jelentős tartalékai voltak.

Önmagában sem a magyarok szavazatai, sem a diaszpóra részbeni "átigazolása" nem voltak döntőek Dan győzelme szempontjából - vagyis a magyar kisebbség sem volt a "mérleg nyelve", mert a két jelölt közötti különbség nagyobb volt, mint az összes magyar szavazat -, de mindkét tényező komolyan hozzájárult Dan győzelméhez.

Valószínűleg jelentős tényező lehetett, hogy a bukaresti főpolgármester már rendelkezett valós közigazgatási tapasztalattal, míg a 38 éves Simion eddig csupán pártvezérként mutatkozott be a közéletben. Gyakran inkább fociultraként viselkedett – hiszen ebből a környezetből származik –, mintsem felelősségteljes politikai vezetőként, noha az utóbbi időszakban próbálta kicsit átalakítani ezt a képet. Dan már 2020 óta irányítja a fővárost, tavaly pedig újra bizalmat kapott, és továbbra is népszerűsége töretlen Bukarestben.

Simion valószínűleg hibát követett el azzal, hogy az első kivételével az összes elnökjelölti vitát kihagyta, pedig korábban azt ígérte, mindegyikre elmegy. Így Dan négy televíziós vitán is egyedül mutathatta be álláspontját, míg az AUR-vezért rendre egy üres szék és néhány videóbevágás képviselte. Simion ehelyett európai körútra utazott, találkozott például a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott elnökjelölttel, Karol Nawrockival, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Eközben több nem túl szerencsés megnyilvánulást is tett: a francia televízióban kiosztotta Emmanuel Macron francia elnököt, lényegében "lediktátorozva" őt, betámadta a francia népet is, elnökválasztási ellenfelét pedig autistának nevezte (igaz, utóbbi miatt gyorsan bocsánatot is kért).

Dan karaktere tehát sokkal inkább az államférfiak sorába illik, mint az erőszakos aktivista múltjával küzdő Simion. Míg az első fordulóban a protest szelleme emelte az AUR-vezért a csúcsra, a második fordulóban már az alkalmasság kérdése került a középpontba. Érdemes megjegyezni, hogy Dan sem a megszokott politikai elit képviselője, hiszen ő is a progresszív nézőpont felől bírálta a 35 éve stagnáló politikai rendszert. Az USR, a korrupcióellenességet hirdető liberális párt egyik alapító tagja volt, ám később kilépett, és azóta függetlenként tevékenykedik. Ezért Dan valóban a rendszeren kívüli politikai figurák közé tartozik, mégis sokkal kevésbé képvisel radikális változást Románia eddigi politikai irányvonalához képest, mint az EU-ellenes és oroszbarátsággal megvádolt Simion.

Romániában az első forduló után kiteljesedett a káosz: Marcel Ciolacu lemondása után a PSD kilépett a kormányból, felbomlott a koalíció, és ügyvezető elnök mellett ügyvezető miniszterelnök irányította az országot. Bár most már van megválasztott elnök, a kormány összetétele továbbra is kérdéses.

Nicușor Dan már a két választási forduló között jelezte, hogy nem kívánja tovább fokozni a zűrzavart az országban, ezért megtartaná a tavaly december 1-jén lezajlott választások nyomán megalakult parlamenti összetételt. E parlamentben a PSD a legnagyobb frakció, míg az AUR és két másik szélsőjobboldali párt egyharmadnyi mandátummal rendelkezik a Szenátusban és a Képviselőházban is. Dan emellett azt is bejelentette, hogy a kormányfői posztra a PNL-s Ilie Bolojant javasolná, aki Klaus Iohannis lemondása után ügyvivő elnökként tevékenykedik, és egyben a Szenátus elnöki tisztét is betölti. A bukaresti főpolgármester szeretné, ha a Nyugat-barát pártok egy új kormányról tárgyalnának, amelybe a PNL, az RMDSZ, az USR és a PSD is beletartozna. E négy párt már a decemberi választások után is folytatott egyeztetéseket, de akkor az USR végül visszalépett, így a PSD-PNL-RMDSZ koalíció alakult meg, a nemzetiségi képviselők támogatásával.

Most azonban inkább a PSD tűnik a leggyengébb láncszemnek, ugyanis a négy nyugatos párt közül utóbbi volt az egyetlen, amely nem biztosította támogatásáról Dant. A párt magyar idő szerint kedd 13 órára hívott össze ülést, ahol a hogyan továbbról tárgyalnak majd. A fő kérdés az lesz, csatlakoznak-e egy Dan mögött álló kormánykoalícióhoz.

Bár a román félelnöki rendszerben az államfőnek korlátozottak a jogkörei, az elmúlt 35 év azt mutatja, hogy az elnök általában képes maga mögé állítani a parlamenti többséget. Simion győzelme esetén ez jóval nagyobb kihívás lett volna, és akár egy nem túl stabil "társbérlet" (a francia rendszerből ismert cohabitation) is létrejöhetett volna, most viszont az tűnik valószínűbbnek, hogy Dan mögé felsorakoznak a nyugatos erők. A nagy kérdés a PSD, amelyben meggyengültek Marcel Ciolacu pozíciói, és az sem kizárt, hogy pártszakadás lesz a vége, melynek során egyes képviselők támogatják majd a kormányt, míg mások nem.

Bár Simion a legfigyelemreméltóbb eredményeket a nyugat-európai diaszpórában érte el, Dan győzelme miatt a nyugat-európai politikai elit szívéről egy hatalmas kő gördült le. Ezt a reakciók is tükrözték, hiszen az első gratuláló nyilatkozatokban is érződött a megkönnyebbülés.

A számos manipulációs kísérlet ellenére a románok ma este a demokráciát, a jogállamiságot és az Európai Uniót választották

- írta például Macron, akit nemcsak Simion támadott be a kampányban, hanem a francia vezetést Pavel Durov Telegram-alapító is megvádolta, hogy a román "konzervatív hangok" elhallgatására akarta rábírni.

Románia elkötelezte magát egy erős és biztonságos Európa mellett

Ez a megállapítás Friedrich Merz német kancellártól származik.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint nemcsak Románia, egész Európa is nyert a romániai elnökválasztással. (Giorgia Meloni, a Simionnal az egyébként egy európai pártcsaládba, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez [ECR] közé tartozó is gratulált Dannak, bár kevésbé lelkesen.)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt írta:

A román lakosság széles körben részt vett a választásokon. Az emberek egy nyitott, virágzó Románia jövőjére szavaztak, amely egy erős Európa részeként valósulhat meg.

Az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber, a következő szavakkal köszöntötte Dannát:

Románia a Nyugathoz tartozik. Románia Európához tartozik.

A nyilatkozatok alapján világosan kirajzolódik, hogy...

A nyugat-európai és az uniós vezetők megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy Románia élére egy olyan elnök került, aki nem EU-szkeptikus és oroszbarát, hanem határozottan elkötelezett az Európai Unió és a NATO iránt. Ennek a változásnak köszönhetően az elkövetkező öt évben stabilabb és biztonságosabb együttműködés várható a régióban.

Az államfő szerepe kiemelten lényeges, mivel ő Románia arca az Európai Tanács üléseken, ahol a nemzet érdekeit képviseli.

Románia szerepe a geopolitikai tájképen kiemelkedően fontos, mivel a NATO keleti szárnyának egyik legnagyobb állama Lengyelország után, és közvetlen szomszédja Ukrajnának és Moldovának. Ezáltal Románia Oroszország európai terjeszkedésének egyik jelentős védvonala. A Duna-delta térségében többször is megfigyeltek orosz drónokat, amelyek román területre csapódtak be. Bár Simion kevésbé mutatkozik oroszbarátnak, mint a tavalyi elnökválasztás első fordulójában győztes Călin Georgescu, aki elkötelezett volt Ukrajna katonai támogatása mellett, a saját ígéretei szerint ő is leállította volna ezt a támogatást. Dan győzelme viszont valószínűleg biztosítja Ukrajna támogatásának folyamatosságát, ezáltal megőrizve Románia szerepét mint a térség védőbástyáját.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai vezetés egyes tagjai nyíltan a román szélsőjobboldal mellett álltak ki. J. D. Vance alelnök például a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián éles kritikát fogalmazott meg a román alkotmánybíróság novemberi elnökválasztást törlő döntésével kapcsolatban. Donald Trump legidősebb fia, Donald Trump Jr. "sorosista/marxista kísérletnek" minősítette ezt a lépést. Ezen kívül Elon Musk, a DOGE-vezér milliárdos, szintén többször kifejezte nemtetszését a román vezetés irányvonalával szemben, és nyíltan támogatta Georgescu ügyét az X-oldalán.

Bár Georgescut időközben kizárták a versenyből, a román választók lehetőséget kaptak arra, hogy szélsőjobboldali jelöltet válasszanak, mégpedig Simion személyében. Az elnökválasztás során minden a törvényes keretek között zajlott, és az eredményt végül még az AUR vezetője is elismerte, aki kezdetben magát győztesként hirdette. Ennek fényében már nincs valós indok arra, hogy az amerikai vezetés megkérdőjelezze a romániai választási döntést, ezért várható, hogy Dan sikeresen tudja majd kialakítani a kapcsolatot a Trump-adminisztrációval.