Zárt gázcsap: valóban mindenki kárát látja?
A Gazprom január elsejével felfüggesztette a földgáz Ukrajnán keresztül Európába irányuló szállítását. Ez a döntés nem volt váratlan, mivel az ukrán vezetés már tavaly év közben jelezte, hogy nem kívánják meghosszabbítani a tranzitra vonatkozó megállapodást. Az igazi kérdés azonban az, hogy milyen következményekkel jár ez a helyzet, és kik profitálnak, illetve szenvednek el hátrányt a fejleményekből?
A Gazprom, az orosz energiaipari óriás, szerdán bejelentette, hogy a tranzitszállítási szerződés lejárta után, reggel hat órakor, leállította a földgázszállítást Ukrajnán keresztül Európába. A cég közleménye szerint az ukrán fél többszöri és egyértelmű elutasítása a szerződések meghosszabbítására arra kényszerítette a Gazpromot, hogy megszüntesse a jogi és műszaki lehetőségeit a 2025. január 1-jétől történő gázszállításra Ukrajna területén. A vállalat tájékoztatása szerint moszkvai idő szerint 8:00 órakor már nem indítanak orosz gázt Ukrajnán át. Ezzel párhuzamosan az ukrán energiaügyi minisztérium is jelezte, hogy az orosz gázszállítás leállítása a nemzetbiztonsági intézkedések része.
Az intézkedés első pillantásra talán furcsának tűnhet, hiszen a földgázszállítások a közel három éve tartó konfliktus ellenére szinte folyamatosan zajlottak. Nyilvánvaló, hogy akik csupán a magyar kormány szankciókkal kapcsolatos tájékoztatását követik, azok számára ez a tény meglepő lehet. Az Európai Unió azonban nem korlátozta a vezetékes gázszállítást, még úgy sem, hogy Moszkva jelentős bevételekre tett szert ebből, ami hozzájárult a háború finanszírozásához. Ennek hátterében számos tényező áll, többek között a saját érdekeink védelme.
Ebből a nézőpontból nézve az a tény, hogy a magyar kormány nem tett érdemi lépéseket az orosz energiától való függetlenedés irányába, világosan jelzi, mennyire komolyan lehet venni Orbán Viktor békepárti kijelentéseit. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a korábban elkerülhetetlen ukrán vezetékről a szállítások részben már a Török Áramlatra terelődtek, amely Szerbián keresztül jut el Magyarországra.
Ez azt is magában foglalja, hogy a magyarországi ellátás biztosítása stabilan működik, tehát ebben a tekintetben nincs okunk aggodalomra. Legfeljebb az árak terén érezhetjük a lépés hatásait.
Az alaphelyzet tehát az, hogy az év végén lejáró szerződést az ukrán fél nem akarta meghosszabbítani, mert úgy gondolták, hogyha leáll a gázszállítás az adott vezetéken, az érdemi bevételkiesést jelent a Gazprom és így közvetve az orosz háborús finanszírozás számára is. Az orosz gázipari óriás gyengítése logikus lépés az ukránok részéről, hiszen az orosz költségvetés bevételeinek döntő része a háború ellenére is a gáz- és olajbevételekből származott. Igaz, a földgázpiacon érdemi problémák voltak azt követően, hogy 2022-ben az érvényes szerződések ellenére számos esetben megtagadták az oroszok a szállításokat. A tavaly lezárult perekben a választottbíróságok rendre az európai cégek javára döntöttek az oroszokkal szemben. Más kérdés, hogy a megítélt összegek behajtása általában akadályokba ütközött, amikor pedig sikerült, mint az OMV esetében, annak az lett a következménye, hogy a Gazprom felmondta a szállítási szerződést.
Fontos megemlíteni, hogy az ukránok legújabb lépései valószínűleg tovább súlyosbítják a Gazprom helyzetét, amely a háború kitörése óta jelentős visszaesésen ment keresztül. A helyzet komolyságát jól tükrözi, hogy tavaly a vállalat éves vesztesége közel 7 milliárd dollárt tett ki, ami 1999 óta az első negatív mérleg. Ráadásul az idei év első kilenc hónapjában továbbra is folytatódott a cég nehézségekkel tarkított időszaka: az orosz számviteli előírások szerint 309 milliárd rubeles árfolyamon körülbelül 3,2 milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el, míg az előző év azonos időszakában még 446 milliárd rubeles nyereséget realizált. Bár a társaság az utóbbi években növelte a kínai exportját, ez mégsem tudta pótolni az Európában elveszett mennyiséget.
Bár - ahogy a továbbiakban majd kifejtjük - a helyzet ennél bonyolultabb. De ha csak abból indulunk ki, hogy a tavalyi évben mennyi földgázt szállítottak a Testvériség vezetéken Ukrajnán át, akkor a Gazprom számára az ukránok lépése fájó lehet. A becslések szerint ugyanis éves szinten 5 milliárd dollár bevételkiesést fognak elszenvedni.
Ha figyelembe vesszük az egyes európai államok reakcióit, akkor úgy tűnhet, hogy január elsején a szállítások leállítása csupán az orosz fél számára jelentett veszteséget. Ausztria már felkészült az orosz gáztranzit megszakítására, és az ország energiaellátása zavartalanul folytatódik más forrásokból, például német és olasz töltőpontokból, valamint saját tárolókapacitásaiból – tájékoztatta a közvéleményt szerdán az osztrák kormány. Leonore Gewessler, az osztrák energiaügyi miniszter hangsúlyozta közleményében: "A házifeladatunkat elvégeztük, és alaposan felkészültünk erre a helyzetre. Ausztria már nem függ az orosz gáztól, ami kedvező fejlemény."
Közben a lengyel külügyminiszter is kifejtette véleményét az üggyel kapcsolatban. Radoslaw Sikorski az X platformon megosztotta gondolatait, miszerint: "Az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítása egy újabb diadalt jelent Finnország és Svédország NATO-tagságának elnyerése után."
Vlagyimir Putyin, az orosz államfő, hatalmas összegeket fektetett az Északi Áramlat német-orosz gázvezeték kiépítésébe, hogy kijátszhassa Ukrajnát és zsarolhassa Kelet-Európát a gázszállítások leállításának kilátásával – emelte ki Sikorski a közösségi médiában. Szerdán Ukrajna bejelentette, hogy "megszüntette az orosz elnök közvetlen gázexport lehetőségeit az EU felé" – tette hozzá a lengyel miniszter.
A fent említett állítással ellentétben a valóság az, hogy az orosz gáz továbbra is jelen lesz az európai piacokon, és ez két fő csatornán keresztül valósul meg. Először is, a már említett Török Áramlaton keresztül folyamatosan érkezik a gáz, másrészt pedig – ahogyan azt korábban az Mfor is jelentette – Szijjártó Péter gyakori moszkvai látogatásainak nyomán az MVM új, kiegészítő megállapodásokat kötött a meglévő hosszú távú gázszerződés mellett. Ezek a megállapodások állítólag az eredeti szerződésnél kedvezőbb árazásúak, hiszen a pletykák és a külkereskedelmi forgalmi adatok alapján valószínű, hogy a TTF tőzsdei árnál 5-10 százalékkal olcsóbb gáz érkezik ezen szállítmányok keretében. A különbséget a magyar fél a gáz továbbértékesítésével realizálhatja, különösen azért, mert a csökkenő hazai keresletet a korábbi szerződések már lefedik.
Érdemes kiemelni, hogy 2022-től kezdődően az Európai Unió importjában a cseppfolyós földgáz (LNG) szerepe jelentősen megnövekedett. Az általános vélekedéssel ellentétben azonban ez a gáz nem csupán a közel-keleti országokból és az Egyesült Államokból érkezik, hanem Oroszországból is. Sőt, tavaly az orosz import mennyisége is emelkedett. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy az infrastruktúra, beleértve a cseppfolyósító terminálok korlátozott kapacitását és a tankerhajók hiányát, várhatóan piaci hátrányt okoz az orosz szállítók számára a gázvezetékek jelenlegi leállítása miatt. Ez az európai vásárlókra nézve azt jelenti, hogy a csökkenő kínálat következtében az energiahordozók ára emelkedik. E folyamat már az ősz folyamán elkezdődött, és az idei évben tovább folytatódott, aminek következtében a TTF irányadó tőzsdei ár közelítette az 50 eurós szintet (MWh), míg tavaly még körülbelül 25 euróért lehetett hozzájutni. A tranzit felfüggesztése tehát az uniós piac számára is kedvezőtlen következményekkel jár. (A növekvő energiaárak, ahogy korábbi elemzéseinkben is említettük, tovább súlyosbítják az egyébként is gyengélkedő európai és magyar ipar versenyképességét és helyzetét.)
A helyzet nemcsak az oroszoknak és az EU-nak kedvezőtlen, hanem az ukránok számára is súlyos következményekkel jár. Kijev, bár a kommunikációjában jellemzően elkerüli az orosz gázszállítások tranzitdíjainak említését, a szakértők becslései szerint jelentős veszteségekkel néz szembe. A gázszállítás korábban kifejezetten jövedelmező üzletág volt Ukrajna számára, és a vezetékek elzárása akár évi 1 milliárd dolláros kiesést is jelenthet. Ez az összeg súlyosan érinti az ukrán költségvetést, hiszen a hazai fogyasztóknak szerdától megemelt gázszállítási díjakból csak a töredékét tudják majd pótolni. Emellett az ukrán döntéseknek más, nem várt következményei is vannak: Robert Fico tavaly év végén azzal fenyegetett, hogy ha a gázszállítások leállnak, Szlovákia leállítja az elektromos áram importját is.
A helyzetre reagálva Zelenszkij kifejtette: "Úgy tűnik, hogy Putyin utasította Ficót, hogy Ukrajna ellen egy új energiafrontot nyisson, ami a szlovák lakosság érdekeit sérti." Ez azonban nem sokat segített a szlovák-ukrán kapcsolatok rendezésében. Ukrajna számára létfontosságú, hogy elektromos áramot kapjon Szlovákiából és Lengyelországból, különösen azért, mert az orosz erők folyamatosan támadják a polgári energetikai infrastruktúrát.
Rövid távon a legnagyobb vesztes Moldova oroszbarát, szakadár régiója, Transznisztria. Az Ukrajnával határos terület, amely a Szovjetunió széthullása után vált függetlenné Moldovától, eddig Ukrajnán keresztül jutott hozzá az orosz gázhoz. A helyi energiavállalat, a Tirasztyeploenergo bejelentette, hogy szerdán hajnalban leállította a háztartások fűtését és melegvízellátását. Ezzel szemben bizonyos intézmények, például a kórházak, kivételt képeznek, és továbbra is biztosítják az alapvető szolgáltatásokat.
