Az egészségügy legfőbb problémája – Kórházszövetség elnökének nyilatkozata
A Magyar Kórházszövetség nemrégiben új elnököt választott, aki nem más, mint Tóth Gábor. Az elismert urológus szakorvos több mint harminc éve tevékenykedik Baján, és már négy ciklus óta része a Kórházszövetség irányító testületének. Tóth Gábor a magyar egészségügy aktuális állapotáról és a legégetőbb kihívásokról osztotta meg gondolatait.
Fotó: 123rf.com
A szakértő a Portfolionak adott interjújában kiemelte, hogy a kórházi rendszer jelenlegi állapota rendkívül megterhelt, és a munkavállalók folyamatosan a képességeik határát feszegetik, ami feszültséget generál. Hozzátette, hogy a kórházak szerepe nem csupán a fekvőbeteg-ellátásra korlátozódik, hanem a járóbeteg-ellátás terén is jelentős, hiszen ennek közel 70 százalékát ők biztosítják.
A legnagyobb kihívásként a munkaerőhiányt emelte ki: "A munkaerőhiány az egyik legfőbb gondunk" - mondta, kiemelve, hogy ez a jelenség nem csupán Magyarországot érinti, hanem globális szinten is komoly problémát jelent.
A finanszírozásról szólva üdvözölte a nemrég bevezetett 150 milliárd forintos többlettámogatást, de kiemelte:
Egy hatékony finanszírozási rendszernek szükségszerűen fenntartható és ösztönző jellegű kell legyen, továbbá garantálnia kell az ellátás hozzáférhetőségét és magas színvonalát.
Szerinte egy olyan innovatív modell kidolgozása lenne célszerű, amely három fő pillérre épül: alapfinanszírozásra, a teljesítményhez kötődő részekre, valamint a minőségi elemek integrálására.
"Elengedhetetlen, hogy a magasabb színvonalú munkavégzéshez megfelelő többletfinanszírozás is társuljon. Az a kellemes érzés, ami a régóta várt fizetésemelésből fakadt, sajnos egyre inkább elhalványul."
- Megemlítette a bérek helyzetét, hangsúlyozva, hogy az infláció is jelentős hatással volt erre a folyamatra. Emellett pozitív fejleményként értékelte a paraszolvencia és a hálapénz megszüntetését.
A magyar egészségügy erősségei között említette a jól képzett szakembereket, az országos lefedettséget és a digitalizáció fejlődését. Úgy véli, a digitalizáció nemcsak az EESZT rendszer továbbfejlesztését, hanem új szakemberek bevonását is jelenti, ami hosszú távon a lakosság egészségmegőrzési szemléletét is formálhatja.
Tóth Gábor kiemelte: "A szakdolgozóknál a fásultság, a kiégés is problémát jelent", emellett a társadalmi megbecsülésük is csökkent.
A magánegészségügy jelentőségéről világosan kifejtette a véleményét:
A magánegészségügy nem öleli fel az egészségügyi rendszer minden aspektusát. Bár néhány orvos kolléga valóban a magánszolgáltatás mellett dönt, az egészségügyi ellátás számos olyan területet rejt magában, amelyhez a magánszektor nem közelít, mivel nem kifizetődő számukra.
„Kérlek, formáld meg a szöveget a saját stílusod szerint!” – javasolta a Kórházszövetség elnöke.
