Fenntarthatósági jelentés: A magyar nagyvállalatok lépést tartanak a globális trendekkel A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája, és a magyar nagyvállalatok is egyre inkább felismerik ennek jelentőségét. Az iparági szereplők nem csupán a kör
A globális trendekkel összhangban teljesítenek a legnagyobb magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót - derül ki a KPMG elemzéséből.
2025-től az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) még szélesebb körű hatást gyakorol majd a vállalatokra, és jövőre újabb cégek csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez. De vajon mennyire vannak felkészülve a cégek erre a változásra? A KPMG 2024-es fenntarthatósági jelentéstételi felmérése szerint a vezető vállalatok nem csupán elfogadják a fenntarthatósági elveket, hanem egyre inkább integrálják azokat az üzleti stratégiájukba. Ráadásul számos cég már proaktívan lépéseket tesz, mielőtt kötelezővé válna a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazása.
A KPMG legújabb elemzése a globális gazdaság 250 legnagyobb vállalatának (G250) valamint 58 ország, köztük Magyarország, legnagyobb cégeinek (N100) adatait vette alapul. Ez a felmérés összesen 5800 vállalat nyilvánosan hozzáférhető információit tartalmazza, hasonlóan a 2022-es kutatáshoz, és az adatok főként a 2023. július 1. és 2024. június 30. között közzétett jelentésekre építenek. Különösen fontos megemlíteni a magyarországi elemzés kapcsán, hogy a top100-as listán szereplő cégek többsége külföldi tulajdonban van, és így az anyavállalatok által közvetített jelentések nemcsak a helyi tevékenységeket tükrözik, hanem a globális stratégiákat is.
A KPMG 2024-es összesítése alapján a fenntarthatóságról szóló jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok meghatározása már a mindennapi üzleti gyakorlat szerves részévé vált. A G250 kategóriába tartozó vállalatok 96%-a, míg az N100 cégek 79%-a készített fenntarthatósági jelentést. Érdekes módon a jelentéskészítési arány szinte változatlan maradt a két évvel ezelőttihez képest, annak ellenére, hogy a fokozatosan bevezetett CSRD irányelv egyre több nagyvállalatot kötelez a jelentéstételre.
Az elemzések legfrissebb adatai szerint a Global Reporting Initiative (GRI) továbbra is a legelterjedtebb jelentési szabvány, amelyet a G250 vállalatok 77%-a alkalmazott. A legnagyobb 100 cég körében ez az arány pedig 71%-ra nőtt. Globálisan a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások iránti érdeklődés is fokozódik, bár ezek még mindig elmaradnak a GRI népszerűségétől. A GRI alkalmazásának azonban a következő években csökkenésére lehet számítani, mivel sok vállalatnak át kell térnie az ESRS-re (European Sustainability Reporting Standards), amely a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) keretében került bevezetésre. Jelenleg a CSRD csak a vállalatok egy kezdeti csoportjára vonatkozik, a 2024. december 31-én záruló pénzügyi évre vonatkozó jelentések tekintetében, és néhány cégnek 2029-ig kell elkészítenie első, megfelelő formátumú beszámolóját. Érdekes módon, több európai székhelyű vagy európai működésű vállalat már most is felkészül a változásokra; a kutatásban részt vevő európai cégek közel fele már az uniós normák szerint publikál adatokat.
A G250 és N100 csoportok körében a lényegességi értékelések használata szinte általánosnak mondható, hiszen a résztvevők közel négyötöde alkalmazza ezt a módszert. A G250-es vállalatok esetében különösen jellemző, hogy a kettős lényegesség szerinti elemzési folyamatokat preferálják, amelyek nemcsak a pénzügyi teljesítményt, hanem a társadalmi és környezeti hatásokat is figyelembe veszik. Ez a kettős lényegesség értékelés (Double Materiality Assessment - DMA) a CSRD irányelvnek való megfelelés alapvető eleme, így azok a vállalatok, amelyek már alkalmazzák ezt a megközelítést, lényegében a jövőbeni kötelező előírásoknak való felkészülés részeként teszik ezt.
Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.
A KPMG összesítése szerint a száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. Az vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.
A magyar vállalatok körében a GRI szabvány alkalmazásának aránya 2022-höz képest 11 százalékkal emelkedett, így 2024-re a cégek 86%-a már ezt a keretrendszert fogja használni. Ezzel szemben a SASB népszerűsége csökkent az utóbbi időszakban. A CSRD bevezetése pedig jelentős előkészítő lépéseket igényel a magyar számviteli törvény keretein belül, ami várhatóan a GRI alkalmazásának háttérbe szorulását eredményezi, helyét pedig a szabványhoz szorosan kapcsolódó, de mégis eltérő ESRS-ek használata fogja átvenni.
A vállalati fenntarthatósági jelentések független fél által végzett tanúsítása egyre inkább elterjedté válik. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) 2024-es pénzügyi évtől kötelezővé teszi a független tanúsítást, kezdetben csupán korlátozott bizonyosságot követelve meg. A G250-es cégek körében várhatóan 69 százalékra nő az ilyen tanúsítással rendelkező vállalatok aránya, míg az N100 csoportban ez 54 százalékot érhet el. A magyarországi cégek esetében ez az arány 67 százalék, ami meghaladja az európai átlagot, amely 59 százalék. Fontos azonban megemlíteni, hogy a tanúsítás általában csak a jelentések bizonyos szegmenseire vonatkozik; a teljes jelentés hitelesítése még nem vált általánossá, Magyarországon például ez csupán 40 százalékot képvisel.
2024-ben a magyar top100-as vállalatok 90 százaléka végzett valamilyen lényegességi felmérést a fenntarthatósági jelentés megalapozásához. Ebben a tekintetben a magyar vállalatok az átlag felett teljesítenek. A fenntarthatósági információkat közzétevő magyar vállalatok 65 százaléka az éghajlatváltozást, 64 százaléka a társadalmi kockázatokat, 62 százaléka pedig a vállalatirányítási kihívásokat jelölte meg potenciális üzleti kockázatként éves vagy integrált jelentésében. Ez 2022-hez képest minden területen növekedést jelent.
A kettős lényegességi koncepció egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A CSRD ezt már kötelező követelményként határozza meg, azonban számos nagyvállalat már a közelmúltban elkezdte alkalmazni ezt a megközelítést. Magyarországon a legnagyobb 100 cég közül 41 százalék használ ilyen fajta elemzést, ami kissé elmarad az európai átlag 45 százalékától.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése már évek óta középpontban áll, és a CSRD keretein belül is hangsúlyos szerepet kapnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célok, valamint a dekarbonizációs stratégiák. Magyarországon 2024-re a jelentést készítő top 100 vállalat 92%-a már rendelkezett karbonkibocsátási célkitűzésekkel, ami jelentős növekedést mutat a 2022-es 70%-os arányhoz képest. Ezzel a magyar vállalatok teljesítménye meghaladja a világ top 100 cégeinek 80%-os átlagát, ami figyelemre méltó előrelépést jelez a fenntarthatóság terén.
A biodiverzitás csökkenésére egyre több vállalat tekint üzleti kockázatként. Az elmúlt a négy év alatt Magyarországon több mint háromszoros növekedést mutatott ki a KPMG: idén már a top100 jelentő vállalat 53 százaléka volt ilyen véleményen.
A száz vezető magyar vállalat tehát összességében a globális trendeknek megfelelően halad a fenntarthatósági jelentéskészítés terén, a karbonkibocsátási célok közzététele és a lényegességi felmérés gyakorlata tekintetében pedig az átlag felett teljesít. A KPMG meglátásai szerint azonban a legtöbb nagyvállalatnál komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy 2025-ben megbirkózzon a tovább növekvő elvárásokkal. Mindezek a kihívások pedig a nagyvállalati szegmens mellett a kis-és középvállalatok világába is begyűrűznek idővel.
Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, a kutatás eredményeihez fűzte hozzá: "Az első ESRS jelentések nemsokára megjelennek, és várhatóan jelentős befolyással lesznek a jövőbeli trendek alakulására. Az új standard sokkal részletesebb beszámolást követel meg a vállalatoktól az azonosított fenntarthatósági kérdések vonatkozásában, beleértve a vállalatirányítást, a stratégiát, a célkitűzéseket és a kapcsolódó mutatókat, valamint a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésének területét is."
