Ezért versengenek annyian Grönlandért: nyilvánvaló, hogy itt rejlik a különlegesség! - Pénzcentrum
Grönland geopolitikai és energetikai szerepe az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába került. A világ legnagyobb szigeteként, amely a Dán Királyság része, hatalmas, kiaknázatlan energiaforrásokkal és gazdag ásványi kincsekkel büszkélkedhet. Az Egyesült Államok és más globális hatalmak fokozódó érdeklődése, valamint a klímaváltozás következményei új kihívások elé állítják a mindössze 57 ezer lakosú területet – állítja elemzésében az oilprice.
Grönland energiatermelése jelenleg döntően vízenergiára épít, amely 2021-ben a sziget villamosenergia-ellátásának 83%-át biztosította. A grönlandi kormány ambíciózus elképzelései szerint a jövőben nettó energiaexportőrré válhatnak, kiaknázva a bőséges, még fel nem fedezett vízenergia-forrásokat.
A sziget ásványkincsekben gazdag. Egy 2023-as felmérés szerint 38 nyersanyag lelőhelye található Grönlandon, köztük ritkaföldfémek, grafit és platinafémek. A kritikus ásványok iránti globális kereslet várhatóan megnégyszereződik 2040-re, ami felértékeli ezeket a készleteket. A kitermelés azonban technikai és környezetvédelmi kihívásokkal jár.
Grönland jelentős kőolaj- és földgázkészletekkel is rendelkezik. Az amerikai földtani intézet becslése szerint a sziget körülbelül 31,4 milliárd hordó kőolaj-egyenértéknek megfelelő készlettel rendelkezik. A jelenlegi grönlandi kormány azonban 2021-ben moratóriumot írt alá a fosszilis tüzelőanyagok jövőbeli kitermelésének tiltására.
A jövő nem az olajkészletek mélyén rejtőzik. A valódi jövőt a megújuló energiaforrások jelentik, melyekben óriási lehetőségek és előnyök várnak ránk.
- olvasható a kormány hivatalos nyilatkozatában.
Az Egyesült Államok már hosszú ideje figyelemmel kíséri Grönlandot, mely iránti érdeklődése nem újkeletű. Donald Trump volt elnök egy alkalommal hangsúlyozta, hogy az amerikai tulajdonlás „elengedhetetlen” lenne. Ezzel szemben a dán kormány és az Európai Unió határozottan elzárkózott ettől az elképzeléstől. Egy friss felmérés rámutatott, hogy a grönlandi lakosság 85%-a is ellenzi ezt a lehetőséget, jelezve, hogy a sziget függetlensége és önállósága számukra kiemelt fontosságú.
Klaus Dodds, a londoni Royal Holloway Egyetem geopolitika professzora úgy véli, hogy "Grönland gyakorlatilag a kiindulópontja annak, hogy az Északi-sarkvidék geopolitikai és stratégiai szempontból egyre nagyobb szerepet kapott".
A környezetvédelmi aktivisták aggodalommal figyelik, hogy Grönland esetleges amerikai megszerzése felgyorsíthatja a fosszilis energiahordozók kitermelésének folyamatát. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a klímaváltozás szempontjából. A Nemzetközi Energiaügynökség többször is hangsúlyozta, hogy ha a világ el akarja érni a nettó nulla kibocsátást 2050-re, akkor elengedhetetlen, hogy ne indítsanak új olaj-, gáz- vagy szénkitermelési projekteket.
