A közösségi média korlátozása egyre inkább belbiztonsági kérdéssé alakul, amely nem csupán technológiai, hanem társadalmi és politikai dimenziókat is magában foglal.

A Kamaszok című Netflix-drámasorozat világszerte hatalmas port kavar, hiszen a történet középpontjában egy 13 éves brit fiú áll, akit az osztálytársnője meggyilkolásával gyanúsítanak. Ez a megrázó téma nemcsak a fiatalok életére és kihívásaira világít rá, hanem a modern technológia, mint az okostelefonok és a közösségi média hatásaira is rávilágít. A sorozat sikere valószínűleg új impulzusokat adhat a digitális világ szabályozására irányuló törekvéseknek, amelyek a fiatalok védelmét célozzák.

A napokban a nagybritanniai iskolákban levetítették és megvitatták a Kamaszok című Netflix-drámasorozatot, amelynek középpontjában a kolléganője meggyilkolásával vádolt, 13 éves Jamie Miller áll. A film a technológia és az internetes kultúra hatásait dolgozza fel. A vágás nélküli jelenetek valósággal beszippantják a nézőt, amiként a főszereplőt is beszippantotta a "manoszféra", vagyis a férfiak felsőbbrendűségét és a nőgyűlöletet hirdető internetes weboldalak, blogok és közösségi médiás oldalak/csatornák hálózata.

A sorozatban megjelenik Andrew Tate neve, aki a román közvélemény és a bűnüldöző hatóságok által is jól ismert figura. Jamie, a főszereplő, tőle és hasonló influenszerektől merít ötleteket a randizáshoz, hogy megszabaduljon az incel státusztól (ez a kifejezés az angol "involuntary celibates", azaz önkéntelen cölibátus rövidítése), amelybe a manoszféra szerint a túlzott feminizmus taszítja a férfiakat. Amikor Katie Leonard elutasítja Jamie közeledését – aki a "receptje" szerint egy különösen sebezhető pillanatában próbálkozik –, tragikus következményekkel zárja le a helyzetet, és több késszúrással végez a lánnyal. A tettének súlyát és a virtuális világ és a valóság közötti határokat csak a sorozat utolsó epizódjában kezdi el igazán megérteni, amikor egy pszichológus többszöri látogatása során szembesül a következményekkel. Eddig azonban teljes meggyőződéssel állítja, hogy "semmi rosszat" nem cselekedett.

A szülők számára teljesen ismeretlen terület rejlik a kamasz szobájában, ahol Jamie hosszú órákat tölt a képernyő előtt, elmerülve a digitális világban. "Azt hittük, minden rendben van" – sóhajt fel a kétségbeesett apa. Ha csak egy pillantást vetettek volna a fiuk számítógépére, akkor sem derült volna fény sok mindenre. A gyilkossági ügy nyomozója is csak Jamie archivált csevegéseiből tudja megérteni a helyzetet, ahol a felnőttek számára ártalmatlannak tűnő emojik rejtik a valóság sötét oldalát.

A Kamaszok című sorozat számos országban a népszerűségi listák csúcsára jutott, ezzel újra fókuszba helyezve az okostelefonok és a közösségi médiák használatának szabályozására irányuló kezdeményezéseket. Az egyik legsikeresebb ilyen törekvés az SFC (Smartphone Free Childhood – Okostelefon Mentes Gyerekkor) kampány, amelyhez eddig közel 130 ezer szülő csatlakozott az Egyesült Királyság 13 ezer iskolájából. A 2024 elején indított mozgalmat Daisy Greenwell alapította, és a csatlakozó szülők elkötelezik magukat amellett, hogy gyermekeiknek nem adnak internet-hozzáféréssel rendelkező okostelefont a 14. születésnapjuk előtt.

A közösségi hálózatokkal kapcsolatos aggodalmak nem újkeletűek. Pszichológusok már hosszú évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a túlzott képernyőidő és a valós interakciók hiánya komoly következményekkel járhat a fiatalok, különösen a serdülők szellemi és érzelmi fejlődésére. A digitális világ vonzereje mellett fontos, hogy észrevegyük, milyen hatással van ez a generáció szociális készségeire és mentális jólétére.

Keir Starmer miniszterelnök a Downing Street 10-ben találkozott a Kamaszok alkotóival, ahol a sorozat által felvetett témák kapcsán a serdülők biztonságának újraértékeléséről folytattak eszmecserét. Starmer elárulta, hogy gyermekei társaságában nézte végig a sorozatot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány nem tervezi, hogy bármiféle tiltó intézkedéssel beavatkozik a kérdésbe. "Ez nem olyan probléma, amelyet a politikai döntéshozók csupán jogszabályokkal tudnának megoldani" - nyilatkozta a munkáspárt vezetője.

A kabinet a múlt hónapban elutasította Josh MacAlister munkáspárti képviselő törvényjavaslatát, amely az iskolákban az okostelefonok használatának betiltását, valamint a 16 év alattiak közösségi platformokhoz való hozzáférésének korlátozását célozta meg. Figyelemre méltó, hogy a konzervatív ellenzék támogatta ezt a kezdeményezést. Kit Malthouse, a korábbi tory kormány oktatási minisztere kifejtette, hogy pártja nem tudta megfelelően kezelni a kérdést, így elismerte a szabályozás terén elért kudarcukat.

Más európai országok is intézkedéseket fogadtak el - vagy terveznek - a gyerekek közösségimédia-használatának korlátozására. Legutóbb, februárban Dánia jelentette be az okostelefonok betiltását az iskolákban. Franciaország már több éve bevezetett hasonló tiltást, és Emmanuel Macron francia elnök életkorhoz kötné a közösségi platformok használatát. Az államfő által létrehozott szakértői bizottság már kidolgozott egy javaslatot, amelyet Macron európai szinten akar elfogadtatni.

Az okostelefonok használatát már most is számos iskola tiltja, azonban ez önmagában alig érezhetően mérsékli a technológia káros hatásait - derül ki a témában készült első világszintű kutatás adataiból. Eszerint az iskolai tiltás naponta mindössze 40 perccel csökkentette a készülékek, illetve 30 perccel a közösségi média használatát. A tanulmány készítői nem találtak érdemi eltérést a diákok mentális jólétét, viselkedését, tanulmányi eredményeit illetően annak függvényében, hogy a vizsgált tanintézet éppen korlátozza a telefonhasználatot vagy "liberális".

A közelmúltban a brit belbiztonsági hivatal (MI5) figyelmeztető jelentést tett közzé, melyben hangsúlyozta, hogy a magányra hajlamos, önsajnáló fiatalok egyre nagyobb számban radikalizálódnak az online térben, ezáltal komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.