Újra napirendre kerül az Országgyűlésben az Isztambuli Egyezmény.

Krausz Gábornál itt telt be a pohár, megszólalt Papp Máté Bencéről is: "Nem fogok asszisztálni a hazugsághoz!"

"Az Isztambuli Egyezmény azért született, hogy védelmet nyújtson a nőknek az őket fenyegető erőszakkal szemben. Nemcsak a bűncselekmények megfelelő szankcionálását írja elő, hanem biztosítja, hogy az áldozatok valódi segítséget kapjanak: menedékhelyeket, jogi és pszichológiai támogatást, hatékony rendőrségi fellépést" - írja friss bejegyzésében Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője, aki ismét benyújtotta az Országgyűlésnek az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról szóló javaslatot, amelyet korábban többször is elutasított a magyar parlament.

Varga Judit 2019 júliusában, még európai ügyekért felelős államtitkárként azzal indokolta a döntést, hogy "az Isztambuli Egyezmény politikai hiszti. A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott".

Az Isztambuli Egyezmény ismét a figyelem középpontjába került, miután január 29-én egy kétgyermekes japán édesanya holttestét találták meg egy kiégett V. kerületi lakásban. Az áldozat barátai a tragikus esemény után több fórumon is kifejezték, hogy a nő hosszú időn keresztül félelemben élt férje miatt. Sokan gyanítják, hogy az eset nem csupán egy szomorú véletlen, hanem gyilkosság állhat a háttérben, amit számos, később napvilágra került jel is megerősít.

Meddig kell még nők ezreinek rettegésben élni? Hány anya, lány, testvér fog még meghalni, miközben a kormány csak a vállát vonogatja?

Mennyi életnek kell még odavesznie a politikai játszmák színpadán, hogy a kormány végre félreállítsa a hamis érveit, és aláírja az Isztambuli Egyezményt? Benyújtottam egy határozati javaslatot a parlamenthez, és őszintén bízom benne, hogy ezúttal a kormánypárti képviselők is támogatni fogják.

Cseh Katalin szerdai bejegyzésében rámutatott arra, hogy Magyarországon súlyos hiányosságok tapasztalhatók az erőszak ellen küzdő rendszerszintű védelem terén. Hozzátette, hogy az adatok is alátámasztják az évről évre tapasztalt helyzetet: a nők szinte láthatatlanok az állami intézmények szemében.