Karácsonyi legendák és mesék: A legszebb történetek, amelyeket minden magyar családnak ismernie érdemes - Mandiner A karácsony varázsa nem csupán a gyönyörű fényekben és az ünnepi ételekben rejlik, hanem a mesékben és legendákban is, amelyek generációkon

Jézus születése, a szeretet és a család ünnepe – ez az esemény nem csupán a keresztények, hanem a nem keresztények szívében is különleges helyet foglal el világszerte. Karácsony közeledtével sokan osztoznak a várakozás örömében, függetlenül vallási hovatartozásuktól. Az ünnephez számos legenda, anekdota, mese és irodalmi alkotás fűződik, amelyek gazdagítják ennek a varázslatos időszaknak a jelentését. A magyar kultúrában is számos érdekes történet és hagyomány található, amelyek közül néhányat most bemutatunk.

A karácsonyfa állítása keresztény hagyomány, ám az eredete jóval korábbra nyúlik: már a kelták és germánok is úgy tartották, az örökzöld elűzi a gonosz szellemeket és betegségeket. Az ünnepre feldíszített fenyő a 16. században, a Német-római Birodalomban jött divatba, majd német mintára terjedt el szép lassan az egész világon.

A hagyományok szerint Luther Márton volt az első, aki igazán újító szellemű megközelítéssel közelítette meg a karácsonyi ünnepkört. A történet szerint a fenyőkön csillogó csillagfény irigylésre méltó szépsége inspirálta őt, így amikor hazatért, gyertyákat helyezett el a fákon, hogy e varázslatos látványt megossza szeretteivel. Nem meglepő, hogy a németek karácsonyi himnuszában, az O Tannenbaum-ban is a "zöld fenyőt" ünneplik, amelyet egykoron alma, dió, ostya és mézes sütemények díszítettek, hozzájárulva ezzel a karácsonyi varázslathoz.

A karácsonyfa-állítás hagyománya, amely sokáig gyanakvást váltott ki a közvéleményből, Viktória királynő révén nyerte el végső legitimitását. Az Illustrated London News egy rajzán látható, amint a királynő férjével és gyermekeivel boldogan állnak egy díszes karácsonyfa mellett. Ez a pillanat meghatározó jelentőségű volt, hiszen a karácsonyfa ma már szinte minden otthonban elengedhetetlen ünnepi kellékké vált. Tengerentúli népszerűsége 1856-ban kezdődött igazán, amikor először jelent meg a Fehér Házban; ezt az eseményt a Pennsylvania német telepeseinek hagyományaihoz kötik, akik hozzájárultak a karácsonyfa kultúrájának elterjedéséhez az Egyesült Államokban.

először természetesen a német ajkú polgárság kapott rá, őket utánozta le a magyar arisztokrácia. Viszonylag közismert és a valóságtól nem is elrugaszkodott történet, hogy az első karácsonyfát az "óvodaalapítóként" is ismert Brunszvik Teréz állította 1824-ben martonvásári birtokán, és a meghonosítók között említik József nádor harmadik feleségét Mária Dorottya württembergi hercegnőt, valamint a Podmaniczky és a Bezéredy családokat is.

A feljegyzésekből tudható, hogy már az 1860-as években voltak az adventi időszakban fenyővásárok Pesten, az aradi Alföld című lap meg arról tudósított 1862-ben, hogy egy nőnevelő-intézet tanulói Deák Ferenc számára olyan speciális karácsonyfával rukkoltak elő, amelynek minden ágán egy-egy, a leányok által készített kézimunka lógott. Az irodalomban 1866 az eddigi ismert kezdődátum: "ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus" - áll Jókai Mór A koldusgyermek című elbeszélésében.