Kemény Dénes figyelmeztetése szerint az olimpiai álom végleg eltűnhet, ha most nem cselekszünk körültekintően és felelősségteljesen.

A sport iránti lelkesedéssel bíró átlagos ember sincs mindig tisztában az olimpiai események rendezésével kapcsolatos részletekkel, nemhogy azok, akik nem követik figyelemmel a sportvilágot - nyilatkozta az InfoRádiónak a háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitány. Hozzátette: jelenlegi helyzetben a népszavazás keretein belül az emberek többsége nem lenne képes felelősségteljesen és minden szükséges információ birtokában dönteni a témában.

Három kiváló olimpiai bajnok, Nagy Tímea, Kovács Kokó István és Vaskuti István, valamint Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott háromszoros olimpiai aranyérmes szövetségi kapitánya, hivatalos kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a magyarországi olimpiai népszavazás ügyében. A közleményükben hangsúlyozzák, hogy egyetértenek a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi döntésével, és kérik az Alkotmánybíróságot, hogy érvénytelenítse a Kúria november 12-i népszavazási határozatát. Az olimpiai közösség úgy véli, hogy a javasolt kérdés idő előtt, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan lenne, ezért fontosnak tartják, hogy ezt a helyzetet tisztázzák.

A NOB jelentős reformokat vezetett be a jövőbeli olimpiai helyszínek kiválasztásában, ami alapjaiban változtatta meg a folyamatot. A korábban költséges és időigényes pályázati rendszert teljesen megszüntették. Mostantól az olimpiai események megrendezésére nem lehet hagyományos pályázatot benyújtani.

Kemény Dénes az InfoRádióban kifejtette, hogy ha Budapest valóban elhatározná, hogy olimpiát rendez, akkor először tájékoztatnia kellene a lakosságot a rendezés lehetséges következményeiről. Ezt követően közvélemény-kutatást kellene indítani. A múltban számos város, amely pályázott a rendezésre, már alkalmazta ezt a megközelítést, amikor még nyílt pályázati rendszer volt érvényben. A korábbi szövetségi kapitány véleménye szerint a 2036-os vagy 2040-es budapesti olimpiai lehetőség körüli népszavazás jelenleg "inkább spekulációnak" tűnik, és nem hozna valós eredményeket. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez problémákat okozhat, mivel a lakosság tájékozatlansága miatt a vélemények nem feltétlenül tükröznék a valós helyzetet, így a döntéshozatal nehézkessé válhat.

A kérdés végső megoldása egy olyan irányba terelődne, amely talán sosem kapott kellő figyelmet vagy alapos átgondolást, így a döntés akár egyszer s mindenkorra születhetne meg. Ahelyett, hogy minden részletet mérlegelnének, a válasz egyfajta intuitív hirtelenséggel érkezne, mintha a mélyebb elemzés lehetősége sosem létezett volna.

A Magyar Vízilabda Szövetség korábbi elnöke elismerte, hogy 2016-ban támogatta a népszavazás gondolatát, hiszen akkor a limai döntés már közel volt a megvalósuláshoz. 2017 szeptemberében azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy Párizs lesz a 2024-es, míg Los Angeles az 2028-as olimpia házigazdája. Jelenleg viszont úgy véli, hogy a 2036-os és 2040-es olimpiai események még túl távoliak, és mivel a pályázati eljárás már nem létezik, a NOB közvetlen egyeztetéseket folytat a jelöltekkel.

Kemény Dénes kifejtette, hogy bár magabiztosan hivatkozik saját tájékozottságára, mégis bizonytalan abban, hogy pontosan fel tudná sorolni azokat az anyagi feltételeket, melyeknek egy házigazda városnak meg kell felelnie az olimpiai esemény lebonyolításához. Ezen kívül nem teljesen világos számára, hogy a NOB és a szponzorok milyen konkrét szerepet játszanak ebben a folyamatban. Egy dolog azonban biztos: a rendező város jelentős anyagi támogatásban részesül a NOB-tól, ami alapvető fontosságú a sikeres olimpia megvalósításához.

Ezek a források nem csupán az olimpiai események megszervezéséhez nyújtanak támogatást, hanem hosszú távú, különféle fejlesztési projektek megvalósítására is kiválóan alkalmasak.

Úgy gondolja, egy átlag sportszerető ember sincs feltétlenül tisztában ezekkel a feltételekkel, előírásokkal, nemhogy azok, akik nem követik napi szinten a sportot. Emiatt szerinte jelen pillanatban egy népszavazáson nem tudna felelősségteljesen és minden szükséges ismeret birtokában dönteni a kérdésben az emberek többsége. Egyszerűen azért, mert nem tudják megítélni, mi lenne a helyes döntés.

Kemény Dénes véleménye szerint határozottan támogatja, hogy népszavazást tartsanak az olimpiai rendezés kérdésében, de hangsúlyozza, hogy ezt csak a megfelelő időben lenne érdemes megtenni. Úgy véli, hogy néhány év múlva reális lehetősége lenne ennek a kérdésnek a felvetésére. Szerinte talán két-három éven belül elindulhatnának az első lépések a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) részéről. Nyilvánvaló, hogy ehhez a sportágakat érintő különböző szempontok mellett az infrastrukturális fejlesztések is elengedhetetlenek.

Hozzátette, hogy amennyiben a jövőben közvélemény-kutatást vagy népszavazást tartanak ezzel a témával kapcsolatban, fontos lenne, hogy az emberek minél szélesebb körben és időben értesüljenek arról, milyen fejlesztések valósulhatnak meg Budapesten és az ország többi részén, függetlenül az olimpiai rendezés lehetőségétől. Szerinte ezeknek a projekteknek a költségvetése is lényeges információ, hiszen ez segíthetne a lakosságnak megalapozott véleményt formálni.

Amennyiben az első egyeztetések a felek között néhány éven belül lezajlanak, és a fontosabb kérdések tisztázásra kerülnek, akkor lehetőség nyílna arra, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák. Ebben az esetben minden érintett sokkal jobban informált lenne a helyzetről.

Kemény Dénes véleménye szerint a fentieket követően indokolt lenne egy közvélemény-kutatás vagy akár népszavazás lefolytatása. Úgy véli, hogy az ilyen típusú felmérések révén a Magyar Olimpia Bizottság vagy a fővárosi vezetés számára világossá válhatna egy követendő irányvonal, amely segíthet a jövőbeli döntések meghozatalában.

A budapesti olimpia megrendezése körüli diskurzus az elmúlt évtizedekben egyre inkább feszültségeket szült a társadalomban, mivel sokan nem tudták leválasztani politikai nézeteiket a sportesemény ügyéről. Kemény Dénes úgy véli, hogy az idő előrehaladtával a helyzet pozitív irányban változott, hiszen "számos jelentős politikai figura egy közös álláspontot képvisel". Érdekes módon, a főpolgármester, aki nem a kormánypárt színeiben politizál, mégis a budapesti olimpia mellett áll, mivel úgy véli, hogy Karácsony Gergely "tisztában van azzal, milyen hatalmas lehetőségeket rejthet a főváros számára ez az esemény".

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdaedző hangsúlyozta, hogy az utóbbi olimpiák során egyre inkább arra törekedtek, hogy a versenyhelyszínek rugalmasan alakíthatók legyenek, akár visszabonthatók is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára a fenntarthatóság kiemelt fontosságúvá vált, amit a párizsi játékok során különösen jól lehetett tapasztalni.

Ennek keretében olyan helyszínek jönnek létre meglévő építményekben, amelyek kifejezetten az adott olimpiai esemény idejére készülnek.

Kemény Dénes elmondta: túl sok permanens versenyhelyszínt már nem kell építeni Budapesten vagy Magyarországon, ha pedig az olimpiarendezés miatt ideiglenesen építenének fel bizonyos létesítményeket, azokat később fel lehetne használni más célokra. Felidézte, hogy a 2012-es londoni olimpián volt olyan versenyhelyszín, amit a játékok után szétszedtek, és négy évvel később Rióban használták ismét.

Azt gondolja, hogy Budapest az olimpiarendezéstől független fejlesztésekkel profitálhatna a legtöbbet, mert ezzel fejlődne a város. Kemény Dénes úgy fogalmazott, sportemberként mindenképpen támogatja, hogy Budapest olimpiát rendezzen, mert szép élményekben volt része a korábbi játékokon, és örülne, ha ezt megtapasztalhatnák a magyar emberek is. "Ez azonban csak közös akarat eredménye lehet, és ha tényleg aktuálissá válik a kérdés, akkor kell megkérdezni az emberek véleményét erről" - összegzett a korábbi szövetségi kapitány.